Április 22 a Föld napja. Az ünnep talán túl általánosnak – vagy ha szabad ezzel a viccel élnem, akkor – túl globálisnak tűnik az évről-évre megjelenő tanulmányok, kiáltványok, előadások, filmek sora ellenére is, de ha szétszálazzuk a témát, mindjárt érthetőbb, megérthetőbb lesz, hogy a miért fontos. Könyvajánlónkban három olyan kötettel foglalkozunk, melyek a Földről vagy annak flórájáról, faunájáról szólnak.

Kép forrása

Egyensúlyban van-e a Föld?

Peter Wohlleben A természet rejtett hálózata című kötetében arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze az olvasó számára az ökoszisztéma általunk nem látott, és sokak által nem ismert folyamatait, s azok jótékony és különleges hatásait, eredményeit. A német erdész és író ezúttal egy nagy csokorral szedett össze azokból az avatatlan szemnek rejtett kölcsönhatásokból, melyeknek összjátéka révén virul és burjánzik a természet. A könyvben olyan különlegességekről olvashatunk, mint például „a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak.”

Wohlleben ilyen és ehhez hasonló példákkal mesél a Földről, annak csupa-csupa egyedi tulajdonságáról, végtelennek tűnő részleteinek soráról. A szerző kollégáihoz hasonlóan nem hagyja ki a klímaválság nagy témakörét sem, külön fejezetben értekezik a kibillent egyensúlyról és arról is, hogy miként lehet ezt a balanszot megtartani, vagy éppenséggel helyreállítani. A kiadói ajánlóban kiemelt részt kapott az a fejezet, ahol a tudós a kertjében burjánzó nefelejcsekről értekezik, s elárulja, hogy azok terjedését bizony nem más, mint egy nagy kupac hangya segíti. Wohlleben elmeséli, hogy a hangyák valójában a nefelejcs magját körülvevő réteget kedvelik, melyet elfogyasztva a mag a megfelelő körülmények hatására növénnyé sarjad.

Kép forrása

Erdő, mely az ember legjobb barátja

Az elveszett erdő Zelei Anna agrármérnök és kertészmérnök új kötete. A könyv a flóra dicsérete, ugyanakkor egy átfogó tudományos értekezés az erdők, a zöldfelület jövőjéről. Egy kicsit persze a múltjáról is szó esik a könyvben, hiszen mint olvashatjuk, az erdők egyidősek a bolygóval, ahol élet sarjadt, vagy ha úgy tetszik az erdők végigkísérték a homo sapiens történetét. Dr. Gálhidy László
WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország, erdő programvezetője a kötetről ezt fogalmazta meg egyebek mellett: „Zelei Anna kivétel, aki bizony szót emel, sőt tollat ragad. Páratlan lendülettel írja le gondolatait az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal kapcsolatban. A sok összegyűjtött ismeretet remek fotókkal, sőt versekkel illusztrálja. Ajánljuk könyvét mindazoknak, akik szívükön viselik a hazai erdők sorsát, többet szeretnének tudni róluk és a rájuk leselkedő veszélyekről, vagy akár tennének is értük.” A szerző tehát valóban autentikus, megbízható forrás. Az írás mellett Környezetvédelemmel és természetfotózással foglalkozik főként, illetve e három szerencsés esetben – és ez a könyv pontosan ilyen – találkozik, metszi egymást.

Kép forrása

Tényleg vannak érzelmeik az állatoknak?

És ha már Föld bolygó, akkor nem maradhatnak ki az állatok. Róluk írt különleges megközelítéssel, sajátságos hangvétellel tanulmánykötetet a már bemutatott német szerző, Peter Wohlleben. Az író ezúttal Az állatok érzelmi élete című kötetében egy régi vitába száll be. Arról ír, hogy egy állat, például az emberhez oly közel álló kutya, macska és további házikedvencek, valamint az emlősök halmazába tartozó tenyész- és haszonállatok, igenis bírnak különféle érzelmekkel, sőt azokat ki is tudják fejezni. Ezt az állattartók megerősítik, a másik csoport pedig finoman szólva is tagadja. Wohlleben ezúttal a tapasztalt erdész szemszögéből mutatja be az állatvilágot, egész pontosan a vadon élő állatok világát. Kötete megerősíti a házikedvenc tartókat, és bemutatja, hogy az állatoknak igenis vannak érzelmeik, sőt. És bár bevallottan szubjektív ez a nézőpont, amit a német író képvisel, mégis megbízható, hiszen évtizedes tapasztalatokon alapul. Ezen túl megállapításainak tudományos visszaigazolását is tartalmazza a kötet, így erősíti tanulmányának lényegét. A pályája kezdetén harcos környezetvédő a kötet egy pontján arról ír, hogy olvasmányát szemléletformálónak szánja, állatbarátoknak és az állatokat nagyobb távolságból ismerőknek egyaránt.