A társadalmi felemelkedés és a gazdasági felzárkózás ma már szinte kizárólag a humán erőforrásokon, az emberi tényezőkön múlik! Ezzel szemben a közgazdaságtan továbbra is a múlt századi nyomvonalakon halad, és a gazdasági sikerek eredőit a gazdasági tényezőkben keresi – írta Kopátsy Sándor a Van kiút! című kötete 1995-ös első kiadásában. Az esszégyűjteményt most a Pallas Athéné Könyvkiadó jelentette meg az életműsorozat harmadik köteteként.

Kép forrása

Új közgazdaságtanra van szükség

A Van kiút! a rendszerváltás utáni évek gazdaságát elemezi, széles történelmi és földrajzi kitekintéssel. Kopátsy ebben a kötetében is újszerű és merész gondolatokat fogalmaz meg, amelyeknek az 1995 óta eltelt időszakokra vonatkozóan is megvan az aktualitásuk. A szerző célja, hogy érzékletes példák sokaságán át megmutassa: minden helyzetben sok lehetőség közül lehet választani, és mindig van kiút!

Új közgazdaságtanra van szükség – hirdeti Kopátsy. Fel kellene figyelni arra, hogy mára a világ fejlett ötödében egyértelművé vált: a gazdaság alakulásában is minden az emberi tényező megfelelőségén alapul.

Kép forrása

Három képesség

Arra is felhívja a figyelmet – „mert mindmáig nem vált világossá” –, hogy történelmi távlatokban vizsgálva az elmúlt évszázadban a társadalomfejlődés legnagyobb minőségi változása zajlott le a fejlett világban. Ezt a jóléti társadalom hozta el, amelyben az átlagember életviszonyai többet javultak, mint előtte évezredek során.

A jelenkori fejlett társadalmakban három képesség, illetve felismerés az igazi hiánycikk, és ezek a jövedelem legfontosabb hordozói. 1.) Mindenekelőtt a gazdasági feladatok kezelése és irányítása, hiszen nemcsak egy repülőgép legyártásához, tervezéséhez, de még egy gépkocsitípus bevezetéséhez is sok tízezer beszállító, kooperáló partner szükséges. Nem az győz a konkurensek közötti versenyben, aki kevesebb munkával állít elő valamilyen terméket, hanem aki okosabban szervezi meg a szükséges kooperációt. 2.) Döntővé vált a fogyasztók igényeinek felismerése, befolyásolása. 3.) Számolni kell a kisebb vállalkozások sokszorosára nőtt számával: „amíg nálunk a közgazdászokat arra tanították, hogy a nagy halak a gazdaságban is megeszik a kis halakat, addig az élet az ellenkező irányba rohant”.

Kép forrása

A nagyobb kihívás

Az emberiség története a fejlett társadalmakban fordulatot hozott abban a vonatkozásban is, hogy egy ország gazdasági teljesítménye már nem csupán a földrajzi adottságainak kedvező voltán, hanem sokkal inkább az azok kedvezőtlenségéből fakadó nagyobb kihívás legyőzésén alapul. Az elmúlt ötven esztendő sikeres országainak nagy többségét a mostoha vagy szűkös természeti adottságok jellemezték – hívja fel a figyelmet a szerző, rámutatva többek között Svájc és a skandináv országok példáira.

A 20. század abban a tekintetben is minőségi változást hozott, hogy a nemzetközi munkamegosztásban már nem a gazdag és a szegény országok közötti kapcsolatok dominálnak, hanem a fejlett országok egymás közötti áramlásai. Mind az árucsere, mind a tőkemozgás egyre nagyobb hányada marad a fejlett országok körén belül.