Mostani könyvszemlénk közös mottója a titok, a rejtély, illetve azok leleplezése lehetne. Az első részből kiderül, hogy miként lehet az elmúlt évek legnépszerűbb írójának a lábnyomába lépni anélkül, hogy az új írótitánok plágium perekbe bonyolódnának. A második részben beavatjuk az olvasókat a világot leginkább érdeklő összeesküvés-elméletek rendszerébe, vagyis abba, hogy miért jönnek létre egyre vadabb konteók és milyen magyarázattal szolgálhat az, aki alaposabban utánajár jár azoknak. Hab a tortán az utolsó rész, ahol viszont a városi legendák nemkülönben abszurd és sikamlós terepét mutatjuk be egy olyan könyvön keresztül, mely a bulvársajtó legvadabb sztorijairól rántja le a leplet.

Kép forrása

Misztikus kaland az apácáknál

Ki ne szeretne megtudni fontos titkokat, ki ne szeretné, ha tudná a fondorlatos rejtélyek megoldását? Az irodalom számos műfaja épül e vágyakra, így aztán nem is csoda, hogy Dan Brown, aki csupán ötvözte az összeesküvés elméleteket és a rejtélyekkel és titkokkal teli történelmet, mintha új műfajt hozott volna létre. Egyik követője (másolója?) a nála tíz évvel fiatalabb Constantino D'Orazio még kötete címével sem rejti véka alá, hogy igen markánsan követi mesterét, elődjét. A Nővérek és démonok című regény finoman szólva is hasonló Brown Da Vinci-kód és Angyalok és démonok című könyvében találhatókra.

D'Orazio, aki nem mellesleg műkritikus, a Santi Quattro Coronati zárda falai közé kalauzolja el az olvasót. A történet főhőse Virginia, aki a szerzetesnővérekhez menekül múltja miatt. Nagyon úgy tűnik, hogy az apácák közösségében végre nyugvópontra ér élete, azonban a rendházban az első pillantásra nyugodt élet valójában álca, a felszín alatt démonikus erők lappanganak. Virginia egy, a zárdába érkező fiatal, művészettörténész kutatóhoz csatlakozik, akivel együtt próbálnak utána járni, hogy mi lehet a zárda titka, mi az, amitől az apácák látszólag békés élete valójában egy különös és félelmetes erő dominanciájának van alárendelve. A szerző, hasonlóan Dan Brown zseniális történetvezetéséhez, ugyancsak az egyháztörténet, a vallás, a képzőművészeti alkotásokban elrejtett titkos kódok mentén viszi a szálakat. Tudomány és teológia, ráció és misztikum keveredik egy jó nagy adag okkultizmussal itt is.

Kép forrása

Ön melyik konteót nyalta már be?

És ha már összeesküvés, akkor talán néhány emberben felmerült a kérdés, hogy vajon lehet-e a konteókat rendszerezni? A válasz igen, köszönhetően Jamie Kingnek, aki Összeesküvés-elméletek című magyarul frissen megjelent kötetében összegzi a legvadabb és a legismertebb konteókat. King nagyon naprakész akart lenni, így aztán a Covid-19 körüli rémlátomásokat is belerakta könyvébe. Persze így, a járvány után (?) és a háború közepette már mintha valamelyest vesztett volna lendületéből az összeesküvés-elmélet-gyártósor, és az emberek – vélhetően a félelemből – inkább az igazsághoz közelebb álló hivatalos hírcsatornákon található információkkal bombázzák az agyukat.

A könyvben első helyen szerepel a koronavírus járvány körül kialakult konteók egész sora, de rögtön mellett számos, immár hagyományosnak mondható összeesküvés-elmélet is helyet kapott. Így például az is, hogy a Föld valójában lapos, Oszama Bin Laden megölése, Bruce Lee halálának körülményei, a lakosság cukorfüggővé tétele, a „chemtrail” csíkok és hasonlók. King arról is kifejti véleményét a könyvben, hogy kutatásai szerint az összeesküvés-elméletek egyidősek az emberiséggel, hiszen mindig is voltak olyanok, akiknek érdekében állt mások dezinformálása, átverése, s ezáltal manipulálása.

Kép forrása

Abszurd sztorikkal élvezetesebb az élet

Egy másik tengerentúli szerző, egy bizonyos James Proud a Városi legendák című könyvében közel hasonlóval rukkolt elő, mint Jamie King, csak Proud nem a globális kamusztoriknak járt utána, hanem azoknak az elképesztő, és éppen ezért rendkívül szórakoztató „urban legend”-eknek, melyek – akár igazak, akár nem – mégis csak csip-csup ügyek, mondjuk a nyugati világ leigázása végett kínai laboratóriumban mesterségesen létrehozott Covid-19 konteóhoz képest. A kötet így aztán leginkább egy olyan bulvárújság cikkgyűjteményhez hasonlít, melyben nevenincs helyeken élő nevenincs emberek keverednek különféle fura helyzetekbe. A Városi legendákban a vad sztorik mellett Proud elárulja azok hátterét, vélhető megfejtését, leginkább racionális magyarázatát is. A kötetben többek között olyan meredek városi legendákról olvashatunk, mint az elásott Ferrari, amelyre gyerekek bukkantak a kertben, a férfi, aki beperelte a sátánt, az elátkozott ametiszt története a londoni Természettudományi Múzeumban, egy gyilkos gang vagy a Nyúlember rémisztő legendája…