Elérkezett az a február nap, mely kissé mereven és szigorúan a szerelmesek napjának lett kikiáltva. Mi most ezekre a legforróbb érzeményre koncentrálva ajánlunk három kötetet, melyekben a szerelem, vagy annak vállfajai állnak a középpontban. A sorban Picasso, Faludy és Pilinszky János nevét találjuk.

Kép forrása

Picasso múzsája

Anne Girard Madame Picasso című regénye művészettörténetnek is felfogható, de a szerző annyira meseszerűen írta le ezt a romantikus életrajzot, hogy egészen belefeledkezik az olvasó Eva Gouel, a Párizsba került fiatal, naiv lány históriájába. A múlt század első felében játszódó történetre azt is mondhatnánk, hogy az amolyan bájos karriersztori, melyekben mindig fontos elem a szerencse.

Eva csillaga is akkor lesz fényes, amikor munkát kap a Moulin Rouge-ban. Igaz, nem a kán-kánozó lányok karában indul pályafutása, csupán, mint varrónő kezd dolgozni a Vörös Malomban, de már ez is bőven elég ahhoz, hogy az akkor már neves festő, Pablo Picasso észrevegye és fülig beleszeressen. A művészlegendáról szóló dokumentum- és művészettörténeti dolgozatok természetesen nemcsak a szerelemre, de a múzsai titulusra is koncentrálnak, amikor Eva Gouel-t említik. A mester egészen megtáltosodott ettől a kapcsolattól, a korábban „szürke kisegér” varrónőből pedig egycsapásra a világ elsőszámú művészének szeretője, szereleme, múzsája lett.

A regény izgalmasan boncolgatja azt a feszültséget, hogy milyen terhet, felelősséget és nem utolsó sorban sorsvállalást jelent Picasso barátnőjének lenni, egy olyan nőnek, aki státusza által nagyon nagy hatással lehetett a 20. századi képzőművészet alakulására.

Kép forrása

Faludy életszerelme

Ha Faludy György, akkor nekem legalábbis elsőként a szerelmi témájú lírai művek jutnak eszembe. A 20. század egyik legnagyobb irodalmi kalandora, aki a fordítói zsenialitás és szabadság kettős erejével a művekben és valóságosan kötötte össze a nyugati kultúrát a magyar kultúrával, még élete utolsó szakaszában is a szerelmet hirdette. Persze könnyű volt neki, hiszen fiatal párja, aki majdhogynem az unokája lehetett volna hűségesen támogatta minden tettét, gondolatát.

A Faludy-univerzumba enged mély bepillantást a nemrég megjelent „Szólíts nyugodtan Gyurkának” Találkozások Faludy Györggyel című kötet, melyet Szakolczay Lajos jegyez és aki többek között elmondhatja magáról, hogy sűrűn levelezett a költővel.

Az internetes világ, a digitális forradalom óta rendesen megsatnyult a papírra vetett gondolatok, levelek vonala, mely, mint oly sok esetben magvas és tudományosan is kiemelt fontosságú írott anyagot jelent. A digitális, virtuális térben küldözgetett levelek ugyanis nem feltétlenül maradnak meg az utókornak, feltéve, hogy az egymásnak rendszeresen levelet, avagy e-mail-t írók esetleg nem ügyelnek az archiválásra. Szakolczay összesen harmincnégy levelet elemez újra az olvasókkal együtt könyvében, melynek címe egyben utal Faludyval való kedves, intellektuális barátságára. Az 1980-as évek első éveiben indult és majd egy évtizeden át tartó levelezés végül még történelmi vonatkozásokat is hordoz. A levelekben ugyanis megjelenik Faludy Kádár-kori szakmai illegalitása, amikor a költőt a hivatalosok letiltották a publikációtól, illetve a levelek sorának végén életképeket kapunk a rendszerváltás felemelő hangulatából is. A fő téma persze az irodalom, a költészet és próza politikán túli hatalma.

Kép forrása

Százsoros Pilinszkynek

A 20. századi magyar költők közül egyik sem tudta olyan misztikusan és légiesen, mondhatnánk a túlvilági szférákból valóan megjeleníteni a szerelmet, mint Pilinszky János. A költő születése 100. évfordulóját ünneplők közül többen is különféle művekkel, produkciókkal emlékeztek Pilinszkyre. Az egyik ilyen kedves és fölöttébb ötletes könyv volt a Szifonline szerkesztőség azon projektje, melyben huszonöt kortárs lírikust kértek fel arra, hogy írjanak Pilinszkyhez, Pilinszkyről verset. A cél az volt, hogy a szép tartalom mellett a huszonöt mai költő egy-egy négysorosa kiadja tehát a centenáriumot jelző százas számot.

A Százsoros Pilinszky Jánosnak című könyv így vált egy kifejezetten különleges, a szerelem költészetét, avagy a költészet szerelmét megjelenítő kiadvánnyá.  A kötetben Géczi János, Vajna Ádám, Molnár T. Eszter, Nyőgér Róbert, Sütő Csaba András, Fodor Balázs, Pajor Tamás, Terék Anna, André Ferenc, Jász Attila, Szabó Imola Julianna, Bánki Éva, Makáry Sebestyén, Szalai Zsolt, G. István László, Fekete Anna, Izsó Zita, Taródi Luca, Kupihár Rebeka, Simon Bettina, Farkas Arnold Levente, Kellerwessel Klaus, Nádasdy Ádám, Szijj Ferenc és Ferencz Mónika négysorosai olvashatók.