Nemrég könyv jelent meg Himmler masszőre címmel. Egy történész-kedvű barátommal meg is jegyeztük, hogy jópár éves megfigyelés, gyűjtés eredményeként megállapítható, hogy a náci Németországról szóló kötetekkel nemigen lehet bukni a mai külföldi és magyar könyvpiacon, a téma maga bestseller. Ezúttal három olyan könyvre mutatunk rá ajánlónkban, melyek a fent jelzett tartalommal várják a második világháborúban főszereplőnek számító hitleri Németország iránt érdeklődőket.

Kép forrása

Egy masszőr-kém históriája

És akkor elsőként a masszőrös könyv. Kissé kétkedve nyitja ki a könyvet a rutinos recenzióíró, gondolván, hogy ki mindenkinek nem jelent még meg a második világháborús memoárja. És hát igen: kevesen vannak, talán csak Adolf Hitler kutyapecére és jellegzetes bajszát is helyrefazonírozó borbélya nem írt még visszaemlékezést arról, hogy hogy is volt. Persze a fanyalgás mellett ott van a történelem iránti kíváncsiság, amit a neves francia történész, François Kersaudy azért rendesen kielégít a Himmler masszőre – Egy elfeledett embermentő története teljes című munkája.

A szerző alapállítása, hogy Felix Kersten, aki saját kezűleg masszírozta a harmadik birodalom egyik legnagyobb vezetőjének izomzatát, több zsidót mentett meg a holokauszt idején, mint a Spielberg-filmből is ismert Schindler. Kersaudy egy olyan történettel állt elő, mely egyrészt nagyon is hasonlít a híres Tavasz tizenhét pillanata című (amúgy) szovjet filmsorozatra, ahol a Stirlitz nevű főhős SS-egyenruhája mögött egy humánus és ravasz férfi rejtőzik, aki valójában a nácik ellen küzd. A kötetben így egy olyan ember alakja rajzolódik ki, aki kihasználva rendkívüli befolyását – melyet a remek masszírozás és kisebb-nagyobb gyógyítás szerzett a legfelsőbb náci körökben – sorra menti meg a bebörtönzött vagy deportált zsidókat, hol kiemelt, hol kevésbé jelentős személyeket. A regényszerű leírás alapján Kersten 1939 és 1945 között datált feljegyzései, naplói adják. Ezek mellett az inkognitóban dolgozó férfi a szövetséges erőkkel fenntartott diplomácia kapcsolatainak krónikája, dokumentumai is beleszövődtek ebbe a históriába. Nos, más feladatunk nincs, csak egy új történetet befogadni, akár így volt, akár nem.

Kép forrása

Náci műkincsek nyomában

És ha hitleri Németország, akkor természetesen Adolf Hitler. A név, melyhez mágikus erő kapcsolódik, hiszen elég kimondani egy adott helyen, rendes kalamajka származhat belőle. Hitler a pénzmágnes, Hitler az örök téma, Hitler a bulvársztár és Hitler a sátán, az ősgonosz. Valahogy így alakult a 20. század egyik legrémisztőbb politikai és hadi vezetőjének utóélete, akiről aztán tényleg nagyon nehéz lenne bármi jót is mondani, nekünk magyaroknak meg különösen. A Hitler lovai című Arthur Brand regény ugyancsak felkapaszkodott erre a Hitler-(anti)kultusz uborkafára, hogy leszakajtson onnan egy jókora termést. A műkincsekről szóló kötetről a kiadó persze gyorsan jelezte, hogy az igaz történeten alapul. A sztori középpontjában nem is a holland műkincsszakértő, nyomozó áll, hanem a Berlin 1945-ös bombázása idején eltűnt Lépkedő lovak című bronzszobor, melyek a fáma szerint a Führer kedvenc műtárgya volt, s mely így aztán a második világháború utáni évtizedekben látatlanul is igen felértékelődött. Brand inkognitóban, álcázva magát jut el a mai napig élő náci rajongótábor legbelső köreibe, hogy ott nyomára bukkanjon a képzőművészet fent említett legendás darabjára. A műkincsrablásokról szóló regények közül is kiemelkedő ez a különleges történet, mely kellően szövevényes, izgalmas és fordulatos, telis-teli történelmi, művészeti adalékokkal.

Kép forrása

Hitler neuralgikus vetülete

A Hitlerrel foglalkozó könyvek egész könyvtárnyi világkészletéből toronymagasan emelkedik ki Guido Knopp Ne féljünk Hitlertől! című munkája. A kötet ugye már címével is meghökkentő, zavarbaejtő, a jó politikai korrekteknek meg hát vélhetően total noncorrect. Pedig a szerző nem kíván mást, csupán azt, hogy immár, több, mint 75 évvel a főnáci, főgonosz halála után ne tekintsünk rá úgy, mintha még mindig élne és veszélyes lenne. Knopp könyvében sorra veszi azokat a téziseket, melyek alapján – persze joggal – tartják a történelemtudósok és a laikusok is, hogy Adolf Hitler volt a 20. századi métely maga. Érdekesség, hogy a könyv nemcsak a politikai, hadvezetői pályafutást veszi végig állomásról-állomásra, hanem a nőket elcsábító, a magánember és a bűnöző Hitlert is bemutatja. Tény, hogy erről a figuráról leginkább a diktátor vonal jut mindenki eszébe, de vajmi keveset tudunk további oldalairól Knopp így ír a kötet első lapjain: „Túl vagyunk ezen. Németországot, a szerencse és a történelem különös kegyének köszönhetően újra egyesítették, most újra szabad. De megszabadulhatunk-e Hitlertől? Nem. Hitlertől még nem szabadultunk meg. (…) A hitleri egyenleget a németeknek kell elkészíteniük.” A kötet célja – ahogy a szerző fogalmaz, hogy „csapást vágjon a Hitlerről szóló ismeretek őserdejében”, benne a fent idézett neuralgikus életrajzi vetületek megismertetése mentén.