Az elmúlt száz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közgazdaságtan makroszinten semmit nem látott előre, tanácsai a tényleges fejlődési folyamatokat nem szolgálták – vallja Kopátsy Sándor közgazdász. A PABooks által gondozott Kopátsy-életműsorozat második kötete merész és újszerű gondolatokkal életszerű alapokon ad új szempontokat az országos szintű gazdaság fejlődése számára.

Kép forrása

Húsz év munkája

„Ez a közgazdász-szakmai véleményemet tükröző életművem” – így értékelte az akkor 90 éves szerző kötete első, 2011-es kiadását, amely húsz év munkájának húszezer oldalnyi kéziratából állt össze. Nem tankönyvnek szánta: az olvasók szemléletére kívánt hatni, átadva azokat a benyomásokat is, amelyek látásmódját alakították.

A tavaly elhunyt Kopátsy Sándor Magyarország egyik legismertebb közgazdásza volt. Pályája több mint ötven évet ölel fel. Ennek során dolgozott a Pénzügyminisztériumban, volt a Beruházási Bank igazgatóhelyettese, az 1968-ban létrehozott Pénzügy-kutatási Intézet alapítója és első igazgatója. 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának tagja, majd Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter tanácsadója. Mindig is fontos volt számára az ismeretterjesztés, amit jól bizonyít az 1968–1973-as évek népszerű animációs sorozata, a Magyarázom a mechanizmust. Ebben Kopátsy mint Dr. Agy ismertette az új gazdasági mechanizmust.

Kép forrása

A kultúra ereje

A PABooks által gondozott Kopátsy-életműsorozat most újra kiadott második kötete szerint a tudományos és technológiai forradalom bázisán egészen új, minőségileg más társadalom jött létre, amelyben már nem a tőke, hanem a tudás, a minőségi munkaerő lett a szűk keresztmetszet. Ha csak annyit állapítunk meg a mai közgazdaság-tudományról, hogy abban a tudásvagyon gyarapítása pénzügyi szempontból csupán kiadásnak számít, leírhatjuk, hogy e megközelítés éppen annyira elavulttá vált, mint az alkímia, az aranycsinálás – fogalmaz a szerző.

A kötet első kiadásakor még domináns, de Kopátsy szerint már elavult közgazdaságtani megközelítés nem vett figyelembe olyan tényezőket sem, amelyeknek nagy hatásuk van a gazdasági sikerre. A kultúrát, a viselkedésmódot például nem tekinti a gazdaság működését alakító tényezőként. Pedig a 20. század derekáig csak azok az országok emelkedtek az élvonalba, amelyek a nyugat-európai puritán kultúrkörhöz tartoztak. 

Kép forrása

Mitől függ az élet minősége?

Az emberi erőforrások kapcsán ugyanakkor felrója azt is, hogy az oktatástudomány még nem jutott el odáig, hogy bevallja: az iskolák minősítése nagyon távol áll az élettől. Ma is a tradíciók alapján, az elsajátított anyag mennyisége, a szorgalom és az engedelmesség alapján osztályoz, az élet azonban a tehetséggel párosult tudást, annak a gyakorlati alkalmazását értékeli – figyelmeztet.

Mitől függ valójában a következő generáció életminősége? Milyen családi pótlékra, családtámogatásra, nyugdíjrendszerre volna szükség? Mit üzen a gazdaság az oktatáspolitikának? Miért nem szabad a foglalkoztatást csak a piacra bízni? – ezekről a kérdésekről is kifejti véleményét most újramegjelent könyvében Kopátsy Sándor. A magyar jövőképnek pedig egy egész fejezetet szentel, melyben azt taglalja, hogy az egyén és a társadalom ma sokszorta többet alakíthat a saját sorsán, mint korábban bármikor.