Komoly reneszánsza van a füveskönyv műfajnak, klasszikusok, kortárs kiválóságok, irodalmi, közéleti, művészeti és más jellegű szereplők okosságai, bölcseletei, el-, ki- és beszólásai kapnak helyet a maguk és mások által összeállított kötetekben. (A műfajt nem ismerők figyelmét felhívjuk, hogy az nem Bob Marley, a mákonyos és zseniális jamaicai gitáros-énekes találmánya.) A 2021-es füveskönyv-termésből mi ezúttal három karakán darabot emeltünk ki, Hašek főhősének, Böjte Csabának és George Orwellnek legfontosabb mondatait egybehangzó köteteket.

Kép forrása

Svejk, a hivatalosan is hülye

Kezdjük talán a legkönnyebb kötettel, mely a magát amúgy sem komolyan vevő Svejkről szól. Aki olvasta valaha is Jaroslav Hašek pont száz éve először megjelent főművét, a Svejk, a derék katona című opuszt, az tudja, hogy a címszereplő esetében egy igen komoly szómenésben szenvedő, csetlő-botló, jámbor figuráról van szó. Ő az, akinek soha nem áll be a szája, s mint ilyennek, bizony a nagy számok nagy találati arány elmélete alapján, sok igazsága lehet. És persze a Svejk füveskönyve ezekkel a valódi és álbölcsességekkel van tele. Akinek nincs humorérzéke – az ugye más szörnyűbb bűnökre is képes, mint tudjuk – az nem fogja megérteni ennek a hebehurgya alaknak a mondásait, de aki csöppet is ráhangolódott az együgyűségében bölcs, kissé alkoholfüggő cseh jóember belső és végtelenül egyszerű világára, az értékelni fogja ezt a füveskönyvet. Az „Én, kérem, hivatalos hülye vagyok” alcímet viselő kötetben tíz különböző fejezetben tematizálták a szerkesztők az első világháborúban rendetlenkedő katona legkülönfélébb dolgokról alkotott világlátásait, így többek között a politikáról, a hadseregről, az államrendről, a nőkről, az alkoholfogyasztásról, a hétköznapi dolgok hétköznapi módon való elintézésről és a kutyapecérkedésről.

Kép forrása

Böjte, a testvérünk

Böjte Csabát, ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítóját és az általa létrehozott gyermekmentő szervezet elsőszámú emberét talán szintén nem kell bemutatni. Aki már hallotta Csaba testvért prédikálni, előadáson fellépni, vagy csak akár egy közvetlenebb, baráti beszélgetésben vagy interjúban megszólalni, az tudja, hogy tőle mindig valamilyen nagyon értékes, érdekes és megszívlelendő jön. A Böjte Csaba füveskönyve című idén megjelent könyv Csender Levente, József Attila-díjas író révén készült el, aki – mint a kiadói fülszövegben olvasható – öt hetet töltött el a híres, neves szerzetessel. Az ezalatt eltelt időben a két férfiú együtt dolgozott a különféle szolgálatokban, Böjte Csaba tulajdonképpen végezte fent említett feladatait, az író pedig bőszen és szorgalmasan jegyzetelt. Így született ez a könyv, melyben a központi elem természetesen a krisztusi hit, a Krisztus-követés, illetve az erre alapozott gyermekvédelmi, pedagógiai munka. Ennek a füveskönyvnek nemcsak a szerzetes életének és az abból fakadó gondolatoknak a megismerése a célja, hanem az, hogy az olvasó remek kiindulópontot, kapaszkodót kapjon a mindennapi elmélkedésekhez, legyen szó akár saját belső lelki fejlődéséről, akár a közösségben való munkálkodásról, vagy az Istennel való kapcsolatról.

Kép forrása

Orwell, aki valójában Blair

Kevesen tudják az 1984 és az Állatfarm című ikonikus, emblematikus regények szerzőjéről, hogy eredetileg nem George Orwellnek hívták (polgári neve: Eric Arthur Blair volt) és hogy a brit író, újságíró a távoli Indiában született. Az alapműnek számító 1984 óta világos, hogy Orwell mindent tudott a 20. századról, s leginkább annak legdurvább árnyoldalairól: a fasizmusról és a kommunizmusról. A totalitárius államterror, államdiktatúra irodalmi víziójának megalkotója számos fontos kijelentés, összegzés, mottó szerzője is, hiszen egyszerre kortárs analitikus és prófétikus műveiben hemzsegnek a találóbbnál-találóbb gondolatok, mondatok. A Nagy Testvér figyel című füveskönyvben amolyan kortalan bölcseletek találhatók, olyanok, melyekről azonnal tudható, hogy ezek teszik fel az I-re a pontot. Érdekes a kiadói ajánló, ahol valójában semmi mást nem tettek a könyv szerkesztői, csupán emlékeztettek néhány orwelli mondatra. Így többek között arra, hogy „Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb másoknál”, vagy „Ha betartod a kis szabályokat, megszegheted a nagyokat” vagy a talán kevésbé ismert, de rém találó „A baloldali gondolkodás jórészt olyan emberek játszadozása a tűzzel, akik még sem tudják, hogy a tűz forró”.