Egy el nem bénázott könyv a bénázásról

MEGJELENT: 2021. február 25., csütörtök | SZERZŐ: Oxi

Valljuk be őszintén, hogy első kötete címét látva szívesen kiragadnánk Tom Phillips kezéből, hogy saját tapasztalatunk alapján mi írjuk meg A világ hülyéi című könyvet. Tény, hogy Phillips egy kiapadhatatlan témát ölel fel első kötetével, ráadásul a szerző nem kisebbre vállalkozott, mint hogy az emberiség történetének legnagyobb és legjellemzőbb hülyeségeit, kirívóan rossz döntéseit és azok következményeit lajstromozza.

Kép forrása

„Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség”
Folytatva a bevezetőben felvetett gondolatot, valóban úgy tűnik, hogy Tom Phillips A világ hülyéi című könyve egyrészt lehetett volna ennél sokkal, de sokkal vastagabb (vagy több kötetes), másrészt ezt a megközelítést tulajdonképpen már a történészek és az újkor médiamunkásai szinte teljes egészében megtették. Phillips könyve mégis újszerű, fanyar humorral nyakon öntött szövege határozottan jelzi emberiség iránti pesszimizmusát, melyet az alcím – „Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség” – is alátámaszt. 
Az angol író, aki eredetileg újságíró, alapvetően tudományos oldalról közelíti meg a hülyeség, mint az emberiség állandó kísérőjének tényezőjét, és könyve első lapjain az eddigi szakismeretekre alapozva magyarázza, hogy milyen folyamatok játszódnak le agyunkban, amikor tévedünk, bakizunk, rosszul döntünk, vagyis: hülyeséget csinálunk. Itt belemászik a gondolkodásmód történetébe is, illetve a manapság sokat használt kognitív tényezők témakörébe, vagyis azokba a területekbe, melyekben nem feltétlenül számít az akarat, vagy legalábbis nem úgy ahogy mi elképzelnénk akár magunkkal kapcsolatban. 

Kép forrása

A veréb kínai
A kötet legérdekesebb részei természetesen azok a példák, sztorik, melyek a konkrét hülyeségekről szólnak. Ezek között számomra kedves példa, a kínai kommunista diktátor, Mao-Ce Tung 70-es évekbeli nagy ötlete, miszerint a verebek kártevők, ezért ki kell őket irtani, ami ugye elég nehéz, hiszen a veréb apró, az ágyú meg - amivel a kínai néphadsereg szeretett mindenre lőni - nagy volt. Így Mao kiadta az ukázt, hogy minden kínai (uszkve egymilliárd) csapjon akkora zajt, hogy a veréb ne tudjon megpihenni, és akkor majd végkimerülésben elpusztulva lehullik a levegőből. Így is lett, meg is murdelt az összes kínai veréb (hogy milyen levesbevalónak hasznosították őket arról nem szól a fáma), majd a verebek természetes eledelének számító összes növénypusztító rovar, bogár úgy elpusztította a kínai termést, hogy kábé negyvenmillió kínai halt éhen emiatt. 

Kép forrása

„Remélem, nem bénázom el”
Phillips ilyen és ehhez hasonló sztorikat idéz kötetében, a földrajzi, történelmi, politikai, művészettörténi környezetet is ábrázolva. A kötet előszavában a szerző így fogalmaz: „A lényeg, hogy őszintén szólva elég csekély az esély arra, hogy ebben a bénázásokról szóló könyvben egyáltalán ne legyen elbénázva semmi. Persze igyekszem felhívni a figyelmet arra, ha valahol valami bizonytalanság van: hogy melyek azok a részek, amelyekben elég biztosak vagyunk, és melyek azok, ahol csak találgatni tudunk. Igyekeztem kerülni a „túl szép, hogy igaz legyen” történeteket, a kétes hitelű meséket, a magvas történelmi anekdotákat, amelyek minden egyes elmeséléssel hólabdaként növekednek. Remélem, nem bénázom el.”
Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el