Talán az egyik legritkább, könyvekben is feldolgozott ismeretterjesztői téma a barlangok rendkívül izgalmas tematikája. Ezt a sort gazdagítja a most a közönség elé került A Sátorkőpusztai-barlang monográfiája című könyv, mely ezzel a mostani frissítéssel immár a negyedik kiadású változat, egy közel hetvenéves barlangkutatási, feltárási munkafolyamat eddigi legtartalmasabb, legkorrektebb összefoglalója.

Kép forrása

Kedvcsináló és memoár
A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) kiadványaként megjelent könyv egy hosszú évtizedek óta végzett feltárássorozat szép memoárja, és egyben remek barlangászási kedvcsináló. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található Sátorkőpusztai-barlang - melyet kristálybarlang jelzővel is illetnek - Esztergom és Dorog között, Esztergom-kertvárosnál található. Ezeken a településeken működik a BEBTE, melynek két aktivista és vezető tagja, Lieber Tamás és Szilvay Péter a kötet szerkesztői. Ők gondoskodtak arról, hogy a monográfia mind avatottaknak, mind pedig avatatlanoknak érdekes és egyedi olvasmány és ismeretanyag legyen. A kiadvány erénye, hogy annak készítői jó értelembe véve telezsúfolták a barlangról szóló információkkal, és nemcsak a felfedezés, kutatási időszakok eredményei, leírások, dokumentumok töltik ki az izgalmas hangulatú oldalakat, de számos fotó, valamint térkép, „háromdimenziós” ábra, diagramok, illetve QR-kódos megoldás révén amolyan hipertext/analóg megoldásban még internetes elérést is tartalmaz. 

Kép forrása

Minden, amit tudni érdemes
A háromszázhuszonnégy méter hosszúságú és ötven méter belmagasságú Sátorkőpusztai-barlang először egy 1946-os aknatisztítási munkálat során vált a szakemberek előtt ismertté. A könyv szerzői fejezetekre bontva mesélik el a különböző kutatási, felfedezési fázisokat, ahogy egyre több területét tárták fel a barlangászok a földalatti területnek. Ugyancsak tartalmazza a kiadvány a barlang hivatalos és tudományos dokumentumait, melyek egzakt módon írják le a képződményrendszer paramétereit. Ezek között többek között található morfológiai, genetikai elemzés is. Külön fejezetet kapott a könyvben a barlang képződményeinek bemutatása, így például a szivárgó vizekből keletkező ásványkiválásokról és a helyben keletkezett törmelékes üledékekről is olvashatunk. A barlangban található természetes képződmények fantasztikus hangulatú, absztrakt formáiról számos színes fényképek tanúskodnak. Ide kapcsolódik a morfológiai, azaz alaktani rész is, melyből többek között kiderül, hogy valójában milyen struktúrát kell elképzelni a Sátorkőpusztai-barlang esetében. Ezt egyébként a kötet legelején, egy térhatású grafika segítségével pauszpapíros megoldással szemléltetik a szerkesztők. A kötetben mindemellett a barlang érdekes mikroklímájáról, a járatok, termek, kupolák, medencék, táblák, erkélyek hol furcsa, hol mókás, hol nagyon is találó neveiről és azok történetéről olvashatunk. 

Kép forrása

Lelkes utánpótlás
A kötet előszavában Lieber Tamás szerkesztő, barlangász-kutató többek között ezt írja: „Könyvünk 2010-es előszavában még arról írtam, hogy ennek a világnak mára vége lett, s bár szomorúan vesszük tudomásul, hogy a fiatalok zömét más érdekli, nem adjuk fel abbéli elkötelezettségünket, hogy társakat szerezzünk magunk mellé, és utódokat neveljünk ki. Úgy tűnik, kissé elhamarkodottan írtam ezeket a sorokat, hiszen láss csodát, néhány lelkes tizenéves az elmúlt évben csatlakozott hozzánk. Talán a társaság, vagy éppen a természet e különleges képződménye vonzotta őket körünkbe, még nem igazán tudom. Viszont abban bizakodhatunk, hogy segítenek majd az ifjúság érdeklődésének felkeltésében.”