Politika és futball édestestvérek, mondhatnánk némi rezignáltsággal hangunkban, hiszen a már-már vallási fanatizmussal istenített csapatok mérkőzései kisebb-nagyobb Mohácsnak vagy Nándorfehérvárnak számítanak még azoknak is, akik nem különösebben a sportág rajongói. Csillag Péter - akinek már született a magyar fociról történelemkönyve - most a nagypolitika és a futball 20. századi históriáját veszi végig. Kötete sporttörténeti és történelmi is egyszerre, Horthy, Rákosi és Kádár pedig ugyanúgy főszereplői, mint Bozsik, Hidegkuti vagy Puskás Öcsi.

Kép forrása

Több mint sport
A labdarúgás egységbe ránt és lelkesít, összefogásra és örömre ösztökél – jelenthető ki, de mivel a többi sport is képes ilyenre, klasszikust idézve tegyük hozzá, hogy „a foci több mint sport”. Tudják ezt Európában, Dél-Amerikában, és nem kell ezt magyarázni a világon sehol, ahol kissé pocakos, sörszagú, színes sálakat viselő, ordibáló, szotyolázó, kereplő férfiak is megélnek – hogy tovább sztereotipizáljuk a focit. Csillag Péter Kapufák és kényszerítők – Futball a 20. századi magyar történelem árnyékában című könyve egy olyan sporttörténeti szőttes, melynek sarokdíszei az adott korszak izmusainak és országvezetőinek neveivel lettek kihímezve. Horthy, Rákosi és Kádár is ott van a kötetben, mely neveket mostanában is sok mindennel kapcsolatban emlegetik a publicisták, de talán a labdarúgás okán a legkevésbé. (Az pedig tényleg zárójeles megjegyzés, hogy jellegzetesen magyar nehézség, hogy az ötven-száz évvel ezelőtti történelmi alakok 2020-ban is folyamatosan szerepelnek a napi közéleti hírekben, de erről talán majd egy másik kötet kapcsán…) 

Kép forrása

Száz év futballtörténelem
A Kapufák és kényszerítők című könyv szerzője azon alapgondolatból indul ki, hogy aki ismeri a 20. századi futballtörténelmet, az tulajdonképpen a történelemhez is konyít. A könyv 1901-től indít a Monarchiától, és háborús fronton szolgáló sportolókról, majd Horthy kedvelt focistáiról, az örökös román-magyar meccsek első epizódjairól, az első stadionokról mesél. A folytatás természetesen az 50-es évek, ahol feltűnik az őslegenda, az Aranycsapat, Rákosi és Kádár focimániája, a legyőzhetetlen és mégis átléphető vasfüggöny, az izmusok által átdekorált klubcímerek históriája és azok a hírhedt esetek is, amikor bizony vér folyt a pályákon. A kötet számunkra talán legpatinásabb, legpikánsabb fejezetei a Kádár János nevével fémjelzett korszak taglalása, melynek során a szerző az 56-os forradalomtól egészen a rendszerváltásig mesél az „átkosbéli” futballról, így többek között a Fradiról, a Honvédről, az Újpestről, Kádár foci iránti szeretetéről, s ennek kapcsán a Vasas történetéről. 

Kép forrása

Kéz a kézben
Csillag Péter a könyv előszavában többek között így fogalmaz: „A futball szinte észrevétlenül, később egyre látványosabban kísérte a nagypolitika eseményeit, szűrődött be a hétköznapi emberek mellett az ország sorsát alakító államférfiak, történelemformáló személyek világába is. (…) A könyv szerkesztett és bővített válogatás az elmúlt évek újságcikkeiből, a Nemzeti Sport című napilap Népsport mellékletében és a Rubicon című folyóiratban közölt írások így értelemszerűen nem összefüggő történetként rajzolják ki, inkább epizódokra és témákra összpontosítva vizsgálják a 20. század futballjának politikai vetületét, illetve politikájának futballszálait. Az írásokban külön hangsúlyt kap az erdélyi labdarúgómúlt, valamint a magyar-román futballérintkezések változása.” Úgy gondolom ez az a jellegzetes összegzés, mely akár még kedvet is csinálhat a sportághoz azoknak, akik nem éppen focirajongók és akik azt vallják: „Nem értek a focihoz, de azt már én is tudom, hogy a bíró édesanyja örömlány.”