Bari Károly 1972-ben részt vett egy akkor illegálisnak titulált március 15-ei tüntetésen, ahol a rendőrök többekkel együtt őt is megverték, majd az ügy folyományaként írt Szabadság című „rendszerellenes” költeményéért a legszigorúbbnak számító szegedi Csillag börtönbe zárták. Bari Károly pedig nem más mint a magyarországi cigányság első számú alkotója, költő, képzőművész, műfordító, a cigány folklór legnagyobb gyűjtője, elemzője. Az 1952-ben született alkotó tavaly adta ki A mozdulatlanság örökbefogadása című összegző könyvét.

Kép forrása

Mea culpa
Hatalmas szégyennek érzem, hogy eddig nem ismertem Bari Károly költőt, képzőművészt. Egy vele készült interjúhoz gyűjtöttem nemrég háttéranyagot és rá kellett jönnöm, hogy az, amit egész fiatalságunk idején gondoltunk költészetről, fantáziáról, szabadságról, szerelemről, életről-halálról és ezek mellett a minden megkötözöttség alapját jelentő pártállami diktatúráról, az mind ott van Bari verseiben, papírra vetett gondolataiban, sőt, Salvador Dalít és Wahorn Andrást idéző festményeiben, grafikáiban. Egy szó mint száz, rendkívül alulművelt voltam Bari Károlyból, de jó pap is holtig tanul, hát még újságíró, így túl az ötvenen beszereztem A mozdulatlanság örökbefogadása című összegző könyvet, mely tavaly jelent meg és Bari minden lírai, prózai és képzőművészeti művét tartalmazza. 

Kép forrása

Páratlan életmű
A mostani találkozás így aztán döbbenetes élmény volt, és persze hatalmas öröm, hogy kezünkbe vehetjük Bari életművének majdnem teljes egészét. Azért csak majdnem, mert műfordításai és az általa végzett folklór gyűjtése, mely a kárpát-medencei cigányság eddig legnagyobb ilyen kollekciója, nincs benne. Bari Károly költészete és képzőművészeti tevékenysége közvetlenül mutatja be a magyarországi cigányság kulturális létezését, a cigányság jellegzetes sorsának, mindennapjainak részleteit, mítoszainak, hiedelemvilágának és sajátságosan gazdag népművészeti kincsének megannyi részét. Bari egyéni sorsa azonban mindezeken is felülemelkedik, hiszen bár cigány származású alkotóként indult el az 1970-es évektől fogva, alkotói tevékenységében nem a cigányságból szólt ki a többségi társadalom felé, hanem mint egy Magyarországon élő fiatalember, aki sok kortársához hasonlóan figyelte, élte és fogalmazta meg az őt körülvevő, sokszor igazságtalan világot, s benne legfőképp a szocialista berendezkedés szerinti társadalmi rendszert. 

Kép forrása

Ötvennégy év munkája
A mozdulatlanság örökbefogadása tehát egy tízpontos gyűjtemény, egy rendkívüli antológia, ahol a szerző minden verse, köztük lenyűgöző képversei, valamint minden esszéje, minden előadásának írott változata helyet kap, valamint páratlan szürreális és egyben néprajzi elemeket is felvonultató festményei, grafikái is megtalálhatók a kötetben. Bari Károly a 2019-ben megjelent szép kidolgozású, kifejezetten nagy esztétikai és olvasói élményt nyújtó vaskos kötetben többek között így ír: „Jelen összefoglaló könyvbe az összes, ismert és előkerült művemet beletettem, ami az elmúlt 54 év alatt született. Állítólag, szám szerint ez rendkívül kevés, de akármennyi is, én alkottam őket.”