Gólem és Dzsinn
Az önkéntes karantén és / vagy a home office idején jó, ha az ember rendelkezik izgalmas olvasnivalóval. A romantikus fantasy kedvelői biztosan nem fognak csalódni Helene Wecker A gólem és a dzsinn című regénye.
Kép forrása
Chava, a gólem
A századfordulós Amerikában játszódik a lovesztori, amely két főhős egymásba fonódó történetéből áll össze. Az egyik szál protagonistája Chava, a gólem, vagyis agyagból fekete mágiával teremtett szolgálólány. Chavát Otto Rotfeld kérésére alkotta meg egy Schaalman nevű, okkult tudományokkal foglalkozó öregember: a férfi engedelmes feleséget szeretett volna magának. Otto a jövendőbelijét a Lengyelországból Amerikába tartó hajó fedélzetén kelti életre egy varázsige segítségével, de nem sokáig élvezheti Chava társaságát, mert alig pár órára rá meghal. A gólemlány egyedül ér partot New Yorkban, és – mivel sem önálló akarata, sem gondolatai nincsenek – nem tudja, mit kezdjen magával. Szerencséjére kiszúrja őt egy idős rabbi, aki magához veszi és tanítani kezdi őt. Chava szelíden, a maga természetességével illeszkedik be az emberek világába, egy pékségben kezd el dolgozni, s bár munkájában örömét leli, szíve legmélyén egy hozzá illő társra vágyik. A kellemes küllemű, alázatos gólemlánynak akad udvarlója egy halandó fiú képében, ám a sors valaki másnak szánta őt.
Kép forrása
Ahmad, a dzsinn
A párhuzamosan futó történet másik főszereplője Ahmad szír dzsinn, aki évszázadokkal azelőtt egy ármányos varázsló ejtett foglyul egy lámpásban. Újból életre egy mit sem sejtő, szír származású, New York-i bádogos, Arbíli kelti, akinek aztán Ahmad – jobb ötlet híján – az inasa lesz. A dzsinnek minden értelemben idegen Amerika: képtelen otthon érezni magát a városban, undorodik az emberektől. Új mestere, Arbíli nagyon megkedveli a szűkszavú ám szorgalmas dzsinnt, aki szívesen segít neki a bádogozásban, a fémet puszta kezével olvasztja és munkálja meg. Az „élő tűz fiaként” azonban nem tud veszteg maradni, maga sem tudja miért, minden éjjel jár-kell az emberek között, kedvtelésből egy fiatal lányt is elcsábít, ám ember szeretője nem csillapíthatja igazi vágyát egy méltó társra.
Kép forrása
A titokzatos mágus
Aztán egy éjjelen találkozik Chavával, s ahogy közelebbről megismerik egymást, kiderül, hogy van egy közös pont bennük: a történet harmadik szereplője, egy bizonyos mágus, akit mindketten ismernek és aki – mint kiderül – a vesztükre tör. A varázsló eltökélten keresi azt, amit a jussának tart és gátlástalanul átgázol mindenkin, aki az útjába kerül. A közös ellenség és az együtt megélt közös kalandok olyan változásokat hoznak Ahmad és Chava életében, amelyre egyikük sem számíthatott.
A magával ragadó történet, mely békében egyesíti a zsidó és arab mitológia elemeit a minőségi fantasyt kedvelő olvasók figyelmére számíthat.
Kép forrása
Chava, a gólem
A századfordulós Amerikában játszódik a lovesztori, amely két főhős egymásba fonódó történetéből áll össze. Az egyik szál protagonistája Chava, a gólem, vagyis agyagból fekete mágiával teremtett szolgálólány. Chavát Otto Rotfeld kérésére alkotta meg egy Schaalman nevű, okkult tudományokkal foglalkozó öregember: a férfi engedelmes feleséget szeretett volna magának. Otto a jövendőbelijét a Lengyelországból Amerikába tartó hajó fedélzetén kelti életre egy varázsige segítségével, de nem sokáig élvezheti Chava társaságát, mert alig pár órára rá meghal. A gólemlány egyedül ér partot New Yorkban, és – mivel sem önálló akarata, sem gondolatai nincsenek – nem tudja, mit kezdjen magával. Szerencséjére kiszúrja őt egy idős rabbi, aki magához veszi és tanítani kezdi őt. Chava szelíden, a maga természetességével illeszkedik be az emberek világába, egy pékségben kezd el dolgozni, s bár munkájában örömét leli, szíve legmélyén egy hozzá illő társra vágyik. A kellemes küllemű, alázatos gólemlánynak akad udvarlója egy halandó fiú képében, ám a sors valaki másnak szánta őt.
Kép forrása
Ahmad, a dzsinn
A párhuzamosan futó történet másik főszereplője Ahmad szír dzsinn, aki évszázadokkal azelőtt egy ármányos varázsló ejtett foglyul egy lámpásban. Újból életre egy mit sem sejtő, szír származású, New York-i bádogos, Arbíli kelti, akinek aztán Ahmad – jobb ötlet híján – az inasa lesz. A dzsinnek minden értelemben idegen Amerika: képtelen otthon érezni magát a városban, undorodik az emberektől. Új mestere, Arbíli nagyon megkedveli a szűkszavú ám szorgalmas dzsinnt, aki szívesen segít neki a bádogozásban, a fémet puszta kezével olvasztja és munkálja meg. Az „élő tűz fiaként” azonban nem tud veszteg maradni, maga sem tudja miért, minden éjjel jár-kell az emberek között, kedvtelésből egy fiatal lányt is elcsábít, ám ember szeretője nem csillapíthatja igazi vágyát egy méltó társra.
Kép forrása
A titokzatos mágus
Aztán egy éjjelen találkozik Chavával, s ahogy közelebbről megismerik egymást, kiderül, hogy van egy közös pont bennük: a történet harmadik szereplője, egy bizonyos mágus, akit mindketten ismernek és aki – mint kiderül – a vesztükre tör. A varázsló eltökélten keresi azt, amit a jussának tart és gátlástalanul átgázol mindenkin, aki az útjába kerül. A közös ellenség és az együtt megélt közös kalandok olyan változásokat hoznak Ahmad és Chava életében, amelyre egyikük sem számíthatott.
A magával ragadó történet, mely békében egyesíti a zsidó és arab mitológia elemeit a minőségi fantasyt kedvelő olvasók figyelmére számíthat.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból