A Xenogenesis hajnala
Egy betegségek nélkül Földet kapunk az idegenektől, de vajon mit kérnek érte cserébe?! Mindez kiderül Octavia E. Butler 1987-es sci-fijéből, amely végre magyarul is megjelenik hamarosan. A Xenogenesis trilógia megkerülhetetlen és kihagyhatatlan a műfajban.
Kép forrása
Kegyetlenül józan történet
Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. Az amerikai írónő ugyanis óriási népszerűségnek és elismertségnek örvendett pályája során. Ezt bizonyítja március 19-től a végre magyarul is olvasható Hajnal című kötete, amely egy mélyen elgondolkodtató regény az emberek ismeretlenhez való viszonyáról. A Fantasy & Science Fiction magazin szerint a történet kegyetlenül józan, és aki még nem olvasott Butlertől semmit, az el sem tudja képzelni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben. Hatása ráadásul máig érződik a popkultúrában, elég csak az Érkezés című műre gondolni.
Kép forrása
Már tizenkét évesen írt
A 2006-ban ötvennyolc éves korában elhunyt Octavia E. Butler többszörösen kitüntetett szerző, jó pár szakmai elismerést – Nebula-, Lucus-, Hugo-díjat – kaptak művei. Már tizenkét éves korától írt sci-fiket, majd huszonnégy évesen, 1971-ben jelent meg első novellája. Ezt követően 1974-ben kezdte el népszerű sorozatát, a Patternist, ami meghozta számára a sikert. Az 1979-es Kindred, melyben a rabszolgaság és az időutazás témakörével foglalkozik, még nagyobb elismerést hozott neki. Mindezek után 1987 és 1989 között írta meg a Lilith’s Brood – eredetileg Xenogenesis trilógiát, melynek március 19-én érkezik az első, Hajnal című része.
A San Francisco Chronicle kritikusai a történethez fűzve elmondták, Butler egyik nagy erőssége, hogy összetett és hihető szereplőket alkot. Míg az LA Style úgy fogalmazott: Butler víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak.
Kép forrása
Xenogenesis 1. – Hajnal
A történet főhőse Lilith, aki egy ismeretlen helyen ébred. Hamar kiderül azonban, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján van, ráadásul már több száz éve mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat. Elmesélik, hogy a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, majd próbáltak megmenteni annyi embert, ahányat csak tudtak. Közben az évszázadok alatt meggyógyították a Földet. Mindemellett kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. A sok fejlesztés és kutatás után pedig most az oankálik úgy érzik, eljött végre az idő arra, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre.
Lilith az egyik első ébredő, akinek feladata lesz, hogy egységet kovácsoljon a többiekből, és együtt elkezdjék a visszatérést. A nő azonban egyre jobban megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, közben pedig rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk…
A március 19-én megjelenő első Xenogenesis kötet megkerülhetetlen klasszikusa a műfajnak, de a kiadó ígérete szerint ősszel érkezik is a második része.
Kép forrása
Kegyetlenül józan történet
Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. Az amerikai írónő ugyanis óriási népszerűségnek és elismertségnek örvendett pályája során. Ezt bizonyítja március 19-től a végre magyarul is olvasható Hajnal című kötete, amely egy mélyen elgondolkodtató regény az emberek ismeretlenhez való viszonyáról. A Fantasy & Science Fiction magazin szerint a történet kegyetlenül józan, és aki még nem olvasott Butlertől semmit, az el sem tudja képzelni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben. Hatása ráadásul máig érződik a popkultúrában, elég csak az Érkezés című műre gondolni.
Kép forrása
Már tizenkét évesen írt
A 2006-ban ötvennyolc éves korában elhunyt Octavia E. Butler többszörösen kitüntetett szerző, jó pár szakmai elismerést – Nebula-, Lucus-, Hugo-díjat – kaptak művei. Már tizenkét éves korától írt sci-fiket, majd huszonnégy évesen, 1971-ben jelent meg első novellája. Ezt követően 1974-ben kezdte el népszerű sorozatát, a Patternist, ami meghozta számára a sikert. Az 1979-es Kindred, melyben a rabszolgaság és az időutazás témakörével foglalkozik, még nagyobb elismerést hozott neki. Mindezek után 1987 és 1989 között írta meg a Lilith’s Brood – eredetileg Xenogenesis trilógiát, melynek március 19-én érkezik az első, Hajnal című része.
A San Francisco Chronicle kritikusai a történethez fűzve elmondták, Butler egyik nagy erőssége, hogy összetett és hihető szereplőket alkot. Míg az LA Style úgy fogalmazott: Butler víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak.
Kép forrása
Xenogenesis 1. – Hajnal
A történet főhőse Lilith, aki egy ismeretlen helyen ébred. Hamar kiderül azonban, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján van, ráadásul már több száz éve mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat. Elmesélik, hogy a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, majd próbáltak megmenteni annyi embert, ahányat csak tudtak. Közben az évszázadok alatt meggyógyították a Földet. Mindemellett kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. A sok fejlesztés és kutatás után pedig most az oankálik úgy érzik, eljött végre az idő arra, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre.
Lilith az egyik első ébredő, akinek feladata lesz, hogy egységet kovácsoljon a többiekből, és együtt elkezdjék a visszatérést. A nő azonban egyre jobban megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, közben pedig rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk…
A március 19-én megjelenő első Xenogenesis kötet megkerülhetetlen klasszikusa a műfajnak, de a kiadó ígérete szerint ősszel érkezik is a második része.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból