Van abban valami véletlenszerű és van benne mégis valami mögöttes rendezettség, ahogy az ajánlóban kínált könyvekre akadok. Nem minden eset különös, de ez most az volt. Vajszínű háttéren fűzöld betűkkel a borítón: A Korán. Így névelővel még nem láttam, leemeltem a bolt polcáról. 

Kép forrása

Kuba körzetszáma…
Vallási témájú, illetve egyházi könyveknél mindig fontos és kiindulópont a szerző és a kiadó, szent könyveknél, Szentírásnál a kiadó. Ebben az esetben a következő olvasható e témában mindössze: Serdián Miklós György/ Hungarian translation, illetve a seridan.org cím is ott volt néhány ISBN szám és betűkód mellett. A seridan.org oldalon semmi egyéb nincs csak egy, a fordító nevéből készült e-mailcím és két telefonszám, az egyik egy hazai mobilos szám, a másik pedig a +53-as országkóddal kezdődő. Na, most ez esetben ez Kuba körzetszáma…
El is képzeltem, ahogy egy magyar csatlakozik az ISIS-hez, majd elfogása után Guantanamo-ra viszik, hogy ott magánzárkájában megírja új hite forrásának kárpát-medenceieknek szóló változatát, a Korán magyar fordítását. 

Kép forrása

Minél több nyelven
Persze ezt csak én találtam ki, ekkor még nem gugliztam rá Serdián Miklós György nevére és nem tudtam, hogy több könyvet is írt a szigetországról is, miként Lukács György, „az utolsó magyar marxista filozófus” 1919-es, Tanácsköztársaság idején volt ténykedéséről, benne azzal a bizonyos kivégzéssorozattal. 
Na, de vissza A Korán című könyvhöz! A most ajánlott új fordítás, tehát a teljes Korán, melyet természetesen már korábban is kiadtak Magyarországon mások. A Korán fordításával kapcsolatban most ajánlott kötet előszavában így fogalmaznak: „A Korán szövege a hagyományos felfogás szerint csakis az arab nyelvű Korán, amelynek minden verse hét jelentéssel bír, és egy esetleges fordításban csupán a lehetséges értelmezés adható vissza, bár egyre többen képviselik a nézetet, hogy a Könyv szövege minél több nyelven virágozzon.” 

Kép forrása

Koránnal a hónom alatt
Én úgy látom, hogy a Mohamed próféta által időszámításunk utáni 610-ben megkezdett írás hasznos lehet, akinek van rá türelme, hogy megértsen valamit a mostanában Európában már meglévő, illetve Európa felé nap, mint nap közeledő folyamatokból. A megértés elsősorban a vallásnak, a jó értelemben vett kultúrának szól, hiszen ezeket senki jóravaló ember nem tagadja vagy ellenzi. Keresztény hitünkről is olvashatunk ebben a könyvben, melyet a muszlim hívők Koránnak hívnak, így meglepődve olvassuk, hogy milyen – néhol valóban nem egészen pozitív módon – írják le a zsidó-keresztény hitvilág és kultúra népeit, vagyis minket. 
Epilógus: a frissen megvásárolt Koránnal a hónom alatt – délidő lévén – elmentem kedvenc kifőzdémbe, ahol a napi menü között egy eddig ott sosem látott étel nevét olvastam: arab raguleves. A kiszolgáló kérdésére, hogy mit kérek, maradva a keleties életérzésnél, csak felemeltem a könyvet és bemondtam a kaja nevét. Aztán ugye leültem, hogy egyek, előtte, szokás szerint, hálát adtam Istennek, hogy van mit ennem, majd megkóstoltam a ragut és beleolvastam a Koránba. Idegen volt és ízes.