Daniel Ellsberg Végítéletgép című könyve lehetne akár egy hollywoodi sci-fi vagy disztópikus háborús film forgatókönyvének alapja is. De nem az, és pont ez benne a félelmetes. A szerző, aki már a hatvanas évektől kezdve, mint katonai szakértő küzdött az atomfegyverek leszereléséért, több kötete után egy újabb, az eddigieknél még vésztjóslóbb dolgozattal rémisztgeti olvasóit a totális, egész bolygóra kiterjedő atomháború veszélyeire. Riportkönyve gyakorlatilag az atomrakéták silóiban készült, ott, ahol a hírhedt piros gomb megnyomása után feldübörögnek a halál rakétái.

Kép forrása

Rettegés
Feküdjünk le gyékény vagy polifóm derékaljunkra, lazítsuk el testünket és elménket, majd, ha már szinte alfában vagyunk, akkor idézzük fel az Edda Művek második lemezén hallható A keselyű című számot. Ha az atombombák általi apokalipszis a kabát, akkor ez a dal volt rajta a gomb, mely a nyolcvanas évek keleti blokkjának hidegháborús félelmét adta vissza a maga gügye, de érthető módján. A gügyeség fontos, akárcsak a bolsevik rezsim arról szóló korabeli tirádái, hogy juj-azok-a-csúnya-nato-bombázók-mindjárt-porig-rombolnak-Moszkvától-Budapestig-mindent. Hát Eddástul, Brezsnyevestül komolyan lehetett ezt akkor venni? Ugye nem… Pedig az atomháborútól való rettegés a mai napig élő dolog. A most ajánlott könyv rá az egyik legjobb példa, hogy a globális atomkatasztrófa nem csupán a hollywood Mad Max-klónszéria filmek alkotóinak fantáziaszüleménye. 

Kép forrása

Rémképgyűjtemény
Daniel Ellsberg Végítéletgép című dokumentumkönyve egy orbitális rémképgyűjtemény arról a mai napig létező katonai atomcsapásmérő rendszerről, melynek indítógombja egyaltalán nem biztos, hogy mindig jó kezekben van. Az 1931-es születésű szerző már a vietnámi háború kapcsán a hatvanas években összeakasztotta a bajszát az akkori Egyesült Államok hatóságaival, ugyanis kiszivárogtatott egy csomó katonai információt a sajtónak az USA ázsiai hadszíntereken folytatott háborúiról. Emellett Ellsberg beavatott szakemberként dolgozott különböző katonai programokban. 
Mostani munkájával a fenti sorokban idézett kor óta érvényes leszerelési programot sürgeti, s tesz szakmai ajánlatot, tanácsot annak végrehajtására. A kötet legfontosabb része az, ahogy Ellsberg megmondja, hogy mindezt miért és hogyan kell megtenni. 

Kép forrása

Rizikó
A szerző rámutat a rendszer hibáira, a mostani, Trump-korszakban is hasonló vehemenciával folytatódó fegyverkezés veszélyeire. Ellsberg tanulmányának készítése előkészületeként beutazta a világ azon részeit, ahol katonai támaszpontok, rakétaállomások működnek és vezetői engedélyekkel a birtokában különféle interjúkat, riportokat készített dolgozatához. A téma mindig ugyanaz volt: kellő biztonsággal működnek-e a legnagyobb hatósugarú atomfegyver-rendszerek azokban a helyzetekben, melyekre csak ritkán lehet számítani. A Daniel Ellsberg által végzett vizsgálat szerint az Egyesült Államok hadierejének egy jelentős támadó és védelmi rendszere – különös tekintettel az atomfegyver arzenálra – számos működési, kommunikációs rizikóval bír. Ennek fényében még inkább igazat kell adjon az olvasó a szerzőnek, aki a nukleáris, illetve interkontinentális fegyverek mielőbbi nagyfokú vagy teljes leszerelését szorgalmazza.