Letette a sci-fi irodalom alapkövét, és már az űrkorszak előtt űrhajókról és űrállomásokról írt. Robert Anson Heinlein történetei még ötven évvel első megjelenésük után is díjakat söpörtek be. Akárcsak első kötete, az 1948-as Őrjárat a világűrben című.

Kép forrása

Legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb
„Minden idők legfontosabb Sci-fi-írója” – írja a Sci-fi Enciklopédia… „Kihagyhatatlan” – Robert Silverberg, amerikai Hugo- és Nebula-díjas sci-fi-író szerint… „Az ő ötletei jelölték ki a mi utunkat” – hangsúlyozta a kém és katonai regényeiről híres Tom Clancy… Mindezt pedig a sci-fi első nagymesteréről, az amerikai íróról, a hard science fiction egyik legnépszerűbb, legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb szerzőjéről állítják pályatársai és követői. Ő nem más, mint az 1907. június 7-én született és 1988. május 8-án elhunyt, többszörösen elismert Robert Anson Heinlein. 
Jelentőségéz tükrözi, hogy rövid idő alatt négy Hugo-díjat is kapott, valamint ötven évvel első megjelenésük után három művét is „Retro-Hugo”-díjjal tüntették ki. Emellett ő volt az első, aki Damon Knight Memorial Grand Master elismerést vehetett át az amerikai sci-fi és fantasy írók szervezetétől, életművének elismeréseként.
Legismertebb Magyarországon is megjelent művei az Őrjárat a világűrben, az Angyali üdvözlet, a Csillagközi invázió, és a Hold börtönében…

Kép forrása

A „nagy hármas” egyike
A korszakalkotó szerzőről azonban mostanában mintha kevesebbet hallanánk, pedig neki köszönhetően terjedtek el és váltak elfogadottá a tudományos és a műszaki témák. Ő volt az első, akinek sikerült az 1940-es évekbe bekerülnie sci-fi témájú írásaival a népszerű amerikai magazinokban, mint egyebek közt a Saturday Evening Post-ba. Az első szerző volt, aki bestseller sci-fit írt. Nem véletlenül tartják a sciencie ficton „nagy hármasa”, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke mellett az egyik pillérnek. Műveiben ráadásul olyan szavakat is alkotott, amelyek később bekerültek az angol nyelvbe, mint a „grok”, vagy a „waldo”.
Leggyakoribb témái társadalmi vonatkozásúak voltak: radikális individualizmus, libertarianizmus, vallás, a fizikai és érzelmi szeretet közti kapcsolat és spekulációk a liberális családi viszonyokról. Különböző művei egymástól nagyon eltérő ideológiákat takarnak. Például 1959-es regénye, a Csillagközi invázió a kritikusok nagy többsége szerint a militarizmust dicsőíti. Ezzel szemben 1961-es regénye, az Angyali üdvözlet a szexuális forradalom és az ellenkultúra úttörőjének szerepébe helyezte őt.

Kép forrása

Őrjárat a világűrben 
Heinlein1948-ban képzelte el, hogy milyen is lesz a jövő 2075-ben. Természetesen a legnagyobb fenyegetést az atomháború és az atomkatasztrófa jelenti. Ezért az Őrjárat elnevezésű, újonc csapat kiképzése utáni fő feladata a világ nukleáris fegyverek felügyelete és a béke fenntartása. Az elképzelt technikákat aprólékosan mutatja be Heinlein, könyvében pedig már ekkor megjelennek az űrhajók és az űrállomás, a tartós súlytalanság okozta probléma, pedig több mint egy évtizeddel Gagarin első történelmi űrrepülése előtt írta meg kötetét. A részletes technikai bemutatók mellett pedig végigkísérhetjük a kadétok jellemfejlődését és férfivá válásukat. Közben felfedezhetjük az intelligens marsi és vénuszi életet is, és választ kaphatunk arra, hogy vajon a béke fenntartható-e a nukleáris fegyverek tömegével, amely ezúttal nem országok, hanem egy független szervezet, az „Őrjárat” kezében van…