Mit gondolnak itt, a huszonegyedik század elején a magyarok a nemi szerepekről? Mire jutnak a gender-elmélettel a hazai filozófusok, teológusok, újságírók vagy a közemberek? Valóban nem azon múlik, hogy ki milyen neműnek született, hogy ő később, milyen neműnek érzi magát? Kell-e egyáltalán foglalkozni a genderrel? Valós-e az a folyamat, melynek révén manapság olyan, korábban evidenciának számító dolgokat, fogalmakat kérdőjeleznek meg egyesek a genderre hivatkozva, mint, hogy férfi-nem, női-nem? Szőnyi Szilárd pironkodás, prüdéria mentesen, és divathajhászás nélkül próbál Föltámadott a gender című könyvével válaszolni sok-sok kérdésre. 

Mi is az a gender?
Amikor egy mai magyar elég Puzsért és Borókait olvas vagy hallgat, akkor kétszer is meggondolja, hogy rákérdezzen 2017 nyarán, hogy tulajdonképpen mi is az a gender. A google-fej egyből netre megyen és kipiszkálja, hogy mi. Gender: (sznoboknál ejtsd: dzsender) a Wikipédia szerint nemi szerep, a nokert.hu szerint Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című feminista ihletésű társadalomelméleti értekezésének origója, mely értekezés a mai gender-elmélet, a nemi szerepeket új megvilágításba helyező eszmerendszer alapja. 
Ha pedig ez sem elég, akkor emitt van a legfrissebb magyarázókönyv, a Föltámadott a gender. A firnyákos cím és a mögötte lévő tartalom Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz publicistájának tollából való, miként maga a kiadás is a Heti Válasz lelkes támogatásával valósult meg. 

Sem ide, sem oda
Az pedig ugyancsak elárul a szerző és a szerkesztők szándékáról, hogy a könyv hátoldalán, amolyan „tender-gender” módon neves, hírhedt közírók, közérzők ajánlják egy-egy jól odaszúrt mondattal piroskásan piruló borítójú könyvet. Érdemes megszívlelni Puzsér mester écáját, ami így szól e témáról: „Nem akarunk a politikai korrektség terrorjában élni, de olyan világban sem, ahol büszkék vagyunk kegyetlenek a gyengébbel szemben.” 
De érzékletessége és a könyv belbecsére való remek utalás okán még engedtessék meg egy másik ajánló, Kováts Eszter, a Friedrich Ebert Stiftung programvezetőjének gondolatát megosztani a Föltámadott a Szőnyi Szilárd munkásságáról: „Írásai minket, feministákat arra invitálnak, hogy önkritikusan feltegyük a kérdést: a napirendünk kívülről miért tűnik olyannak, amilyennek.”
Az író tehát józanul, sem ide, sem oda, sem a gender-fanok, sem az anti-genderisták javára nem ír, sőt nem is ez kötetének alapállása. A Föltámadott a gender – és erre az alcím is utal – a társadalmilag mindeddig elfogadott normák, tézisek, törvényszerűségek, íratlan szabályok és legfőképp: tapasztalatok hatalmas, többségi tömbje, a férfi-nő alapú társadalmi ballasztja szemszögéből vizsgálja a gendert, a gender-elméletet, a gender gyakorlatba átültethetőségét, az azokból adódó etikai, erkölcsi, társadalomtudományi, orvosi és politikai-divatbeli vonatkozásait. 

Fiúkból férfiak, lányokból nők?
És így persze nincs könnyű feladata Szőnyi Szilárdnak, ezért az a bizonyos alcím így szól: „Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról”. Erről nekem azért csak az az ál-filozófiai felvetés jut eszembe, hogy ha a változás forrása, az emberi fantázia, akkor nosza rajta, legyen, találjon ki valaki egy új színt. Na, mert, hogy miként lehet egy forradalommal a nemeken változtatni? – kérdezhetné az egyszeri ember, aki még úgy tudja, hogy a fiúkból férfiak, a lányokból nők lesznek nagykorukra. A szerző írásstílusára jellemző játékosság itt is segít, a fejezetekre bontott megoldás előjátékkal indul és utójátékkal zárul, hogy a kettő között jól meghenteregjen az olvasó a „feminizmus és familizmus”, a „női princípium”, a „kis- és nagycsaládok”, a „szivárvány ötven árnyalata”, a „szex által mozgatott világ” és az „élet előtti élet” témaköreiben. 
Az okfejtést egy-egy rövidebb vélemény, eszmefuttatás erejéig segíti többek között Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense, Kovács Ákos zeneszerző, énekes, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Kóczián Mária, a talita.hu keresztény női portál szerkesztője, Radnóti Zoltán főrabbi, Puzsér Róbert publicista, Süveges Gergő újságíró vagy Ruff Tibor filozófus, a Hit Gyülekezet teológusa.