A ma újság- és könyvolvasó kultúrembere előtt időszakonként felködlik a képzőművészet, a modern művészettörténet érthetőségének rémképe. Nem tudjuk ugyanis elhelyezni már sokadik alkalommal sem, ahogy egy-egy új vagy klasszikus, homloktérbe kerülő alkotó tárlatán vagy az arról szóló médiafelhajtásban sem tudjuk, hogy amit látunk, azt hogy hívják, mit jelent és egyáltalán miként kell látnunk és miként kell gondolkodnunk az állítólag nagyjelentőségű alkotásokon. Mario De Micheli, olasz művészettörténész nagyban segíthet fenti gondjainkon, Az avantgardizmus című könyve kimerítő és mégis olvasmányos tanulmánya a modern képzőművészetnek.

Eszmék és problémák
Mario De Micheli Az avantgardizmus című összefoglaló kötete egy olyan munka, melynek révén az éppen általunk aktuálisan megfigyelt művészt, művészeti jelenséget be tudjuk illeszteni a művészettörténet kortárs ágának gigantikus rendszerébe.  Maga a szerző is úgy vélekedik erről a munkájáról, hogy az nem a művészeti események szorosan vett időrendjének közreadása, hanem inkább a kortárs művészet eszméinek és problémáinak ritmusa alapján felépített tanulmány.  De Micheli esszéjében az expresszionizmusból és a kubizmusból vezeti le az avantgard törekvéseket.

Vadság és tagadás
A kötet aprólékos műgonddal (mi mással?) veszi sorra a 19. századtól kezdve a fejlődési szakaszokat, befolyásoló tényezőket illetve az avantgardizmusban érintett egyes országok nagyhatású alkotóit.  Mindezek előtt Mario De Micheli felvázolja azokat az avantgárd korszakát megelőző képzőművészeti epizódokat, melyek megágyaztak az új filozófiának, izmusnak. Ilyen volt például De Micheli szerint a 19. században már megjelenő, úgynevezett elutasító hozzáállás, mely a L’art Pour L’art gondolatot tagadta, illetve ugyancsak ide sorolja, többek között Van Gogh, Ensor és Munch beállítottságát, művészetét. És máris a huszadik század végére utal, az a rész, mely ugyan a század elejéről tudósít, amikor is a „vadság”, a tagadás, azaz az avantgardizmus és a dekadencia válnak a kor vezető képzőművészeinek fő gondolati és gyakorlati irányává.

Izmustól izmusig
A szerző azokról a helyekről külön ír, melyek sokat nyomtak a latba a téma okán, így például Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország illetve egyes szláv országok kerültek górcső alá.  
A fentiek mellett nagy öröm volt újra találkozni a dadaizmus történetének elbeszélésével, létrejöttének okolásával és legnagyobb képviselőinek és eseményeinek, alkotásainak elemzésével. De ugyanígy szerepel a kötetben a kubizmus, a futurizmus, az absztraktizmus a mai napig túlélőnek számító, jelen lévő és népszerű szürrealizmus, a kissé érthetetlen szuprematizmus, konstruktivizmus és produktivizmus is.