Szexuálisan túltolt korunkban már egész hihetetlen, hogy végül is nem is olyan rég, a múlt század első felében, Freud után néhány pillanattal még nagy titok volt a széles közönség előtt, hogy végül is mitől elégül ki a nő, mi a női kielégülés módja, forrása. Erdős Renée A nagy sikoly című regénye állítólag hatalmas szexuál-informatikai forradalom volt megjelenésekor, 1923-ban. Most újra kiadták a történetet, melyben az olvasó a nagy kérdés, a nagy sikolyt okozó nagy gyönyör utáni hajszát követheti nyomon.

Mennyire elfogadható?
Ha lehet hinni a regény regényének, vagyis A nagy sikoly körül kialakult korabeli felhajtásnak, akkor az ismeretterjesztés terén végzett jelentőségét tekintve mérföldkőnek számított Erdős Renée könyve. A regény körül anno kialakult botrány jót tett a könyv eladási adatainak, hiszen mások mellett a korabeli bakfisok és kisasszonyok egyik elsőszámú olvasnivalójává vált a tabudöngető írásmű.  
A kötetet böngészve azonban számos alkalommal ütközünk olyan, mára teljességgel érthetetlen látásmódokkal, megközelítésekkel, melyek kiindulópontjában az a kérdés áll, hogy mennyire elfogadható társadalmilag, hogy a nő kielégülést kapjon a szexuális aktusban.
Legtöbb mai olvasója meghökken azon, hogy alig száz évvel ezelőtt hogyan gondolkodtak a nő szerepéről a szerelemben és a házasságban. A Moly.hu egyik kritikusa így fogalmaz: „Az egyik legdeprimálóbb könyv, amit valaha olvastam. Elismerendő a bátorság a témaválasztásban, de többször majdnem félbehagytam a könyvet, mert nem bírtam olvasni, hogy a férj gyakorlatilag házasságon belüli nemi erőszakot követ el sorozatosan a feleségén és elhiteti vele, hogy ez a normális szexualitás. A végkifejlet pedig hátborzongató, egyszersmind dühítő – azaz, annak fényében, hogy Erdős állítólag a korabeli viszonyokat ábrázolta – tragikus.”

Egy rendes feleség
Erre a nem egyszerű problémára világít rá Dóra története, aki amolyan sablonos magyar kispolgári család sarja. A fiatal menyecske a szerelemre esküszik és még azt is elfogadja – persze miért ne fogadná el? – hogy házasságához szükséges a szerelmi érzemény. Ebbéli törekvéseit szülei is támogatják, de ó, jaj, jön a nászút és Dórának csalódnia kell, de legalábbis számos elméleti és gyakorlati gond adódik a mézeshetek alatt. Erkölcsi, etikai kérdések formájában vetődik fel Dórában ugyanis, hogy miként lehet hű és rendes feleség azzal együtt, hogy számára is eljöjjön a szexuális kielégülés. Házastársi kötelesség, szexuális felfűtöttség, normák, elvárások, közerkölcsök, vágyak és csalfa fordulatok csapnak össze a lapokon.
A nagy kérdés persze, hogy sikerül-e Dórának kielégülnie, és házassága nemcsak arra korlátozódik számára, hogy férjét kielégítse, majd később tán teherbe esve kihordja és megszülje gyermeküket, akit felnevelhet. A kiadói ajánló szerint „Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony.” Dóra azonban nem egészen így gondolja…

Az élet királynője?
Közben arra is érdemes egy kis időt fordítani, hogy megtudjuk ki is volt a szerző, ki volt a múlt század első felének irodalmi üdvöskéje, Erdős Renée? Igen, valahol irodalomtörténeti bátorsága utal egyéniségére, egy életéről szóló kötet recenziójában pedig ezt olvashattuk nemrég: „Bródy Sándor miatta lőtte szíven magát, de túlélte, míg Pfeifer Károly, a Pallas kiadó vezetője belehalt az öngyilkos pisztolylövésbe. Jászi Oszkár és Eötvös Károly megszállottan rajongott érte, Ady zseniális poétalánynak nevezte. Minden jel arra vall tehát, hogy Erdős Renée amolyan végzet asszonya volt ifjúkorában, vagy Bródy szavaival: az élet királynője.”   
Hogy azért mégsem lehetett egésze királynői az élete, Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete után irodalmi karrierje kettétört, beteg lett és magányos, majd külföldre és a vallásba menekült. Egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző.
Tegyük azonban hozzá: az írónő később sikeres írói karriert épített. Érzelmes sikerkönyveket írt, a nagyközönségnek, és olyan problémákat feszegetett, amelyek a korban égetőek voltak a nők számára.