Mexikó egyik legismertebb és legnépszerűbb regényírója, Juan Villoro futballról szóló esszéiből jelentet meg kötetet Gólöröm címmel az Európa Könyvkiadó. Első magyarul is megjelent könyvében Juan Villoro többek között azt kutatja, vajon Messi vagy Ronaldo nagyobb játékos, mi volt Guardiola titka a Barcelonánál, hogyan hagyhatott ki három büntetőt egyetlen meccsen Martín Palermo vagy, hogy mi köti össze Piquét és Shakirát.

A futball az egyik legfontosabb látványosság
A kötet írásait – melyek az esszé és a narratíva között egyensúlyoznak – a szerző válogatta a futballról szóló, legfontosabb cikkeiből, értekezéseiből.
Juan Villoro szerint a showbusiness korát éljük és ebben a futball az egyik legfontosabb látványosság. Ahhoz, hogy megértsünk egy korszakot, a legegyszerűbb megvizsgálni, hogy mi szórakoztatta leginkább az akkori embereket. A futball korunk legfontosabb lenyomata, jó és rossz értelemben egyaránt – hangsúlyozta.
A kötetben szereplő írások nem arról szólnak, hogyan zajlott egy-egy mérkőzés, mi történt a pályán, ki lőtt több gólt. A kötet szövegei a futballt az élet részeként vizsgálják, azt kutatják, ami fontos benne a játékosoknak és a közönségnek – mondta el a mexikói író.

A labdarúgásnak is van lélektana
Juan Villoro számára a mozgatórugók megértése a legérdekesebb. Melyik futballrajongó ne szeretné tudni például, mi járt Zinedine Zidane fejében, amikor utolsó meccsén, a 2006-os világbajnokság elődöntőjében belefejelt Marco Materazzi mellkasába? - tette fel a kérdést.
A szerző szerint a futballisták nem istenek és nem is játékfigurák, van saját belső életük, ahogy a labdarúgásnak is van lélektana.
Messi gyerekkora, kapcsolata a tanáraival, beilleszkedése az FC Barcelonába mind részei egy „belső tájnak”, ami nem tárul fel egy mérkőzés vagy egy interjú során, mégis befolyásolja azt, amit a pályán látni belőle.

Szenvedélyesebb dolog bármi másnál
Juan Villoro nagy sikerű regények szerzője, külföldi írókat fordít, rendszeresen ír újságokba, színházi darabokat, filmforgatókönyveket jegyez. Mint elárulta, a futballban számára a szenvedély a legfontosabb, ezért nem is kíván az objektív krónikás szerepében tetszelegni, írásai a futballhoz fűződő szenvedélynek próbálnak tükröt tartani.
„Nagyon fontos persze az én szenvedélyem is: ha a kedvenc csapatomról, a Barcelonáról írok, hűnek kell maradnom, ahogy már édesapám is hűséges volt hozzá. A futballról írni tehát szenvedélyesebb dolog bármi másnál."
Mexikónak rengeteg tehetséges futballistája van, de ma hiányoznak az olyan nagyságok, mint Hugo Sánchez vagy Rafa Márquez – szólt hazájának futballjáról a szerző. Mint hozzátette azonban, a legnagyobb probléma a szervezeti háttérrel, a mexikói bajnoksággal van, hiszen az csak négy hónapig tart. Így nehéz állandó formában maradni, új tehetségeket bevezetni, de még a csapatokat egyet tartani is. Az utóbbi húsz évben csupán két csapatnak sikerült az első és a második félév bajnokságát is megnyernie.