Bemutatták A vallások, az állam és a szólás szabadsága című hallatlanul értékes könyvet, amelynek szerzője Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, egyetemi adjunktus a Polgári Jogi Tanszéken, Médiatanács-tag.
Olvasmányos, precíz, gondosan hivatkozott mű, amelyet jó felütni, olvasni.

Értékek és kultúrák
„Meggyőződésem, hogy a jelen kötet nemcsak az alapjogi konfliktusok iránt érdeklődő szakmai közönség számára lesz megkerülhetetlen, hanem a vallási kérdések megértésére törekvő olvasó figyelmére is számot tarthat” – fogalmazott Schanda Balázs egyetemi tanár, aki szerint a vallásjog újra fontos lett, bár sokáig úgy tűnt, hogy „a múlt kérdései közé tartozik”.  Ha eltévedünk, a kiútkeresés egy módja lehet a hagyományok vizsgálata, a múlt keresése, és ilyenkor alapvetően vallási gyökerű hagyományt találunk – vélekedett. A jogvédelem, a vallás- és a szólásszabadság védelme arra épül, hogy az embernek van identitása. Márpedig az ember identitását, méltóságát vizsgálva megkerülhetetlen a vallási meggyőződésből fakadó identitás.
Kukorelli István volt alkotmánybíró szerint ez a tematikus szakkönyv a teljességre törekszik, a releváns eseteket tartalmazza, és áttekinti a vonatkozó szabályozásokat. Egyik legnagyobb érdeme, hogy határozott értékválasztása mellett mindvégig nyitott más véleményekre is, azonos mércével kívánja mérni a vallásokat, és teszi ezt az iszlámmal szemben jelenleg megnyilvánuló ellenérzések dacára is – fogalmazott. Véleménye szerint e témát vizsgálva többről van szó, mint konkrét jogesetek eldöntéséről, inkább az euroatlanti civilizáció múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
A kötetben érzékeny kérdések sokaságát teszi fel a szerző, és keresi is a megoldást ezekre. A vizsgált kérdések közül kiemelte az állam szerepét, valamint a keresztény és a kulturális értékrendet.

Kiváló időzítés
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója inkább azt emelte ki, hogy a szerző rendelkezik azzal a képességgel, amely a politikában, a jogban és a sportban egyaránt fontos, az ütemérzékkel. A könyv megszületése ugyanis kiváló időzítésről tesz tanúbizonyságot, hiszen az elmúlt két évet éppen az általa vizsgált kérdés uralta: a vallás, az állam és a szólásszabadság kihívása, az, hogy érik-e ezeket egyáltalán kihívások, és ha igen, melyek az elfogadható válaszok – magyarázta. Hozzátette: a kötetben az ezzel kapcsolatos európai gondolkodást foglalja össze a szerző, és nem a napi ügyek szintjén keresi a válaszokat, hanem a szélesebb összefüggéseket nézi.
Koltay András arról beszélt, hogy a téma valóban fontos és aktuális, de a felvetett kérdések között nincs új, viszont a közelmúlt eseményei, terrortámadásai fokozott mértékben irányították ezekre a figyelmet. A vallás- és szólásszabadság kérdései régi kérdések, amelyek sosem tűntek el, csak változó intenzitással voltak jelen – mondta.

Civilizációnk múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Érdemes azt is elmondani, hogy Koltay Andrásnak megalapozott tekintélye van a szólásszabadság és a médiajog kérdéseiben. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája, több mint százötven tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken, főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, és felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot.
Vallások és állam, a szólás szabadsága című kötetének kiadói ajánlása szerint „Jelen kötete a szólásszabadság kitüntetett, érzékeny és aktuális kérdéseiről írt tanulmányok csokra, melyek a vallás- és a szólásszabadság határkérdéseit elemzik. Teszik ezt az alapjogi dogmatika és a jogászi érvelés teljes eszköztárával, az európai jogi környezet átfogó elemzésével.
A kötetben felvetett kérdések nem pusztán a konkrét jogviták eldöntésének mikéntjéről, hanem a nagyvonalúan „nyugati civilizációnak” nevezett képződmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint az érintett államokban élő emberek együttélését meghatározó elvekről is szólnak...”