Nagyhatalmi játszmák – 1956 címmel megjelent Peter Unwin brit diplomata kötete, amely a világpolitika erőterében veszi górcső alá a magyar forradalmat. A szerző hatvan esztendeje, 1956 júliusában, kezdett el dolgozni a külügyminisztériumban. Két esztendővel később, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után került a budapesti követségre, és első – 1991-ben magyarul is megjelent – könyvét a mártír miniszterelnökről írta. Később, 1983-ban nagykövetként tért vissza Budapestre és három évig töltötte be ezt a posztot. 1989. június 16-án részt vett Nagy Imre és társai újratemetésén.

Kivégzések árnyékában
Az Örkény Könyvesboltban rendezett bemutatóra – gyenge egészségi állapota miatt – nem jöhetett el a szerző, de küldött egy nagyon szép videoüzenetet. „Úgy vélem, azok a fiatal magyar olvasók, akik kézbe veszik ezt a könyvet, meglepődnek majd azon, hogy milyen másképpen nézett ki a világ ötven-hatvan évvel ezelőtt. De, mindaz, amit itt olvasnak, része annak az érdeklődésnek, amelyet egész életem során, jó és rossz időkben egyaránt, Magyarország történelme iránt tanúsítottam. .. Ez a kötet lesz valószínűleg az utolsó könyvem” – fogalmazott a nyolcvannégy esztendős diplomata.
Majd később így folytatta: „Mi alig egy hónappal Nagy Imre kivégzése után kerültünk Magyarországra. Természetesen ő volt a magyar forradalom központi alakja. Két társával együtt akasztófán végezték ki, és valójában ez jelentette a forradalom utolsó lángjának kihunyását. Ezt követően Magyarország nagyon hosszú ideig e kivégzések árnyékában élt…”

Egy atomháború kockázata
Peter Unwin első kézből szerzett, személyes élményeivel fűszerezett történeteiből, elemzéseiből kulisszatitkokat ismerhetünk meg: miként függött össze az 56-os magyar forradalom sorsa az SZKP XX. Kongresszusán elmondott titkos Hruscsov-beszéddel, az izraeli–brit–francia erők szuezi beavatkozásával, az amerikai elnökválasztással vagy azzal, hogy Gomułka került a lengyel kommunista párt élére, akinek a poznańi felkelés kérdésében volt bátorsága dacolni Nyikita Hruscsovval. Miként történhetett meg, hogy az Egyesült Államok háta mögött Izrael, majd Nagy-Britannia és Franciaország is megtámadta Egyiptomot, és Fidel Castro pedig egy kis csapat élén partra szállt Kubában.
A brit diplomata írásából egyértelműen kiderül, hogy a szuezi válsággal foglalkozó Nyugat – egy atomháború kockázata nélkül – semmit nem tudott volna tenni és nem is akart semmit tenni a magyar függetlenség támogatásáért.

Izgalmas és elgondolkodtató
A hatalmas ismeretanyagra épülő könyv, amely 2006-ban jelent meg a brit szigeten, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány.
Még valamit: a kényes, zűrzavaros és olykor megmagyarázhatatlannak tűnő világpolitikai játszmák elemzésén túl több derűs mondat is fellelhető a könyvben. Például, amikor arról mesél, hogyan lett felnőtt: megkapta apjától első önálló lakásának kulcsát, egy barátjától pedig egy keménykalapot… Azt már mi tesszük hozzá, nem sokkal később pedig elmerült a diplomácia olykor kényes és szövevényes világában.  
Az idős szerző végtelenül örült annak, hogy kötete végül Magyarországon is megjelent. Ezt mondta a kiváló Vértessy Péternek, a kötet fordítójának: „Hazatért…”