Éppen most, szeptemberben van annak négyszázötven éve, hogy 1566-ban a törökökkel vívott egyenlőtlen ostromharcban Szigetvár elbukott. A vár védőinek hősies helytállására és önfeláldozására emlékév keretében tiszteleg az ország. A jeles évforduló adott alkalmat a Hetek kiadójának arra, hogy izgalmas könyvecskével járuljon hozzá a megemlékezésekhez.

Hősi múlt
Az 1566 – Dzsihád Magyarország ellen – Zrínyi kora és a török hódoltság címen megjelent kötet sokoldalúan gazdag tartalmat kínálva dolgozza föl a rettenetes időszakot. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a hősi korok összefoglalása során az alkotók itt-ott kicsit hősiesebbre festették a múltat, mint amilyen az valóban lehetett. A legviccesebb –, hogy mindjárt az elején essünk túl a furcsa részleteken – az a térkép, amely magyar területként ábrázolja a Luxemburgi Zsigmond királyunk által uralt Német-Római Birodalmat. Persze az vesse a szerkesztőkre az első követ, akit nem sodor magával a heroikus idők valóban emberfeletti erőfeszítéseinek sora. A könyvecske ugyanis hibáival együtt is izgalmas, informatív, sőt szórakoztató tartalommal szedi össze a korszak eseményeit, folyamatait, forrásait.

Védők és támadók
Alapos elemzéssel tárgyalja például a dzsihád ideológiáját, azt a vallási jellegű küldetéstudatot, amely az Oszmán Birodalom urait hajtotta, hogy az iszlám tanítását kiterjeszthessék Európa minél több területére. Részletesen foglalkozik a hódítókkal, azaz a török állammal és hódítás mögötti erőkkel, illetve részletes tanulmányban foglalja össze Szulejmán Szultán alakját, aki hódításai során csaknem egymillió négyzetkilométerrel gyarapította az Oszmán Birodalom területét.
Természetesen a kötetből nem hiányozhat a Zrínyiek nagy múltú horvát nemzetségének története, akiknek sorsa tulajdonképpen egybefonódott az oszmán-török hódítók ellen folytatott küzdelemmel. Ebben a történetben persze kiemelt helyet kap a vár hősies kapitányának, Zrínyi Miklósnak alakja, aki a kor kevés világos fejű hadvezéreinek egyikeként felismert Szigetvár központi jelentőségét az egész Dél-Dunántúl védelme szempontjából. A szerzők szerint ennek a felismerésnek is volt köszönhető, hogy kétezer háromszáz katonájával és a település lakóival a török ostromsereg túlereje ellenére harmincnégy napon keresztül tartották föl a török hódítókat.

Eleven emlékezet
A kötet külön fejezetben foglalkozik a hősök emlékezetével. A helytállás jelentőségét és emberfeletti teljesítményét már a kortársaik is felismerték, Zrínyi és társai igazi héroszként jelentek meg a nemzetközi híradásokban. Nem véletlen, hogy a várparancsnok unokája, s őt követően számos író, költő, művész próbálta megragadni a nagyszerű önfeláldozás lényegét.
De, hogy ne csak ilyen pátosszal teli mementót állítson a védőknek, a szerzők – megfelelve a kortárs olvasók igényeinek – több mint húsz oldalas képregényben is feldolgozzák Szigetvár védelmének históriáját. Az igényes, képes történet a Bornemisza Péter Gimnázium diákjait dicséri, ők írtak és rajzoltak. És, ha már képekről esett szó, érdemes megemlíteni azt is, hogy a kiadvány a modern ismeretterjesztő irodalom jellemző tipográfiai megoldásait használva, gazdag, önmagában is rendkívül informatív képanyaggal illusztrálja mondanivalóját.
Érdemes elolvasni a könyvecskét, annak is, aki úgy érzi, mindent tud a szigetvári helytállásról. A kötetben ugyanis rengeteg forrás található – levelek, beszédrészletek, kortárs tudósítások, jelentések, beszámolók – s ezeknek köszönhetően az, aki átlapozza a kiadványt, szinte maga is átélheti 1566 sorsdöntő nyárvégi napjait.