A fizika alapjai, nagy szerencsénkre, nem sokat változtak az elmúlt ötven évben. Azonban van nekünk egy olyan szokásunk, hogy hajlamosak vagyunk a korszerűt jobbnak tekinteni. Különösen így van ez, ha például egy felvételi előkészítő, a fizika alapjait elmagyarázó könyvről van szó. Dr. Sas Elemér könyve, a Beszélgetések a fizikáról 1975-ben jelent meg, a Minerva és a Magyar Rádió gondozásában a fizikából felvételizők számára.

A fizika nagy korszaka
A könyvet egyébként ötszáz forintért találtam egy soproni antikváriumban, a Cédrus könyvkereskedésben. Más könyvet kerestem, az is meglett. Imádom azokat a helyeket, ahol az ember mond egy könyvcímet, fogják a létrát, felmásznak a legfelső polchoz és a hátsó sorból előveszik. Az egyik legjobb könyvvásárlásom volt évek óta, csak ajánlhatom mindenkinek. Valahogy könyvet így vesz az ember, fizikai valójában, egy olyan könyvkereskedőtől, aki van annyira tájékozott, hogy az ember mer tőle kérdezni. Megjegyzem, a kötet úgy tíz évvel ezelőtt ismét megjelent a Scolar Kiadó gondozásában, így azok is élvezhetik, akik nem találnak olyan ragyogó antikváriumot, mint amilyenre én bukkantam a hűség városában…
A hetvenes évek dereka az űrkutatás talán legnagyobb időszaka, a Holdraszállás utáni évek, a technika és a technológia diadalának korszaka, amikor a végtelen űr sokkal közelebbinek látszott, mint tizenöt évvel később, vagy akár most. A szocializmus amúgy is a technika társadalmának igyekezett mutatni magát, a kommunizmus ígéretében benne volt az is, hogy a gépek soha nem látott korszaka jön majd el.
Ugyanakkor a hetvenes években – nálunk legalább is – még eleven polgári hagyomány szerint a speciális szakmai témák szerzői is olyan emberek voltak, akik széles általános műveltséggel rendelkeztek, mondhatni átlagon felüli irodalmi képességekkel bírtak.
A könyv alapjául Magyar Rádió Kollégiumi órák című műsora szolgált és a könyvben sikerült (szándékoltan) megőrizni ezeknek a beszélgetéseknek a valódi hangulatát. Különösen úgy, hogy a kérdező érdeklődése őszinte, míg a fizikust boldogsággal tölti el, hogy csodálatos tudományának rejtelmeibe vezetheti be az egyetemre készülő fiatalt, vagy az érdeklődő művelt laikust.
Még ugyan az SI mértékrendszer általános bevezetése előtt vagyunk, ami megnehezíti az azon nevelkedettek számára a könyv élvezetét, de a fogalmak és a nyelvezet már modernek, negyven év távlatából is élvezhetők. Sas Elemér hangja és arca ismerős lesz az idősebbeknek, sok vele készült kísérleteket bemutató film megtalálható a neten és ezek nagyon hasznos, mondhatni multimédiás kiegészítői lehetnek könyvünknek.

A megértés öröme
Sas Elemér egyik legnagyobb erénye a sok közül, hogy a jelenségek, a kísérletek magyarázata mindig egyszerű és könnyen követhető, illetve olyan példákkal sikerül azokat illusztrálnia, amelyek köznapi gondolkodással, sőt köznapi fogalomkészlettel is értelmezhetőek, megérthetőek.
A fizikaoktatás sokféleképpen tesz kísérletet arra, hogy a gyermekek fejében fizikai értelemben releváns, koherens és konzisztens képet alakítson ki a világról és az alapvető fizikai törvényeket megértesse. Ebben azonban sok esetben vall kudarcot, mert a köznapi világképünk is jól működik és a felelésekkel és röpdolgozatokkal megszakított folyamat élvezeti értéke, valljuk be, eléggé csekély. Sas Elemérék azonban mind a rádióműsorban, mind a könyvben azt a célt tűzték ki, hogy ha valaki szórakozásból olvassa el ezt a könyvet, az is megkapja, amit akar. Sőt, az első fejezetek olyan akkurátusan vezetik be az alapvető fogalmakat, hogy az ember minden további fogalom felmerülésekor gyanakvóvá válik annak köznapi értelmezése tekintetében. És ez a kulcsa az ismeretterjesztés, szórakoztatás és az eredményes képzés-oktatás szentháromságának, az alapok tökéletes lerakása és ennek az alapozásnak nem fárasztó munkaként történő kikényszerítése, hanem a megértés örömének maradéktalan megadása.

Rendszerező gondolkodás
És lehet kérdezni. A kérdező (mert itt Beszélgetésről van szó nagybetűvel) ugyanis pont olyasmiket kérdez, amiket mi is kérdeznénk, mert ugyanúgy kezdők vagyunk ezen a pályán, vagy már nem kezelünk evidenciaként mértékegységeket, vagy akár egyszerűbb képleteket. Sokat tesz hozzá a szórakozásunkhoz az is, hogy a szerző sosem mulaszt el figyelmeztetni minket azokra a hatásokra, jelenségekre, amelyeket a mindennapi gyakorlatban, akár a mindennapi szakmai számításainkban, méretezéseinkben elhanyagolunk, kicsinységük okán, de azért mégiscsak ott vannak és hatnak.
A könyv számomra kedvenc mondata a következő: „Megmondani tudom, de elképzelni én se nagyon.”
De ezt az elképzelhetetlent mégis meg lehet valahogy ragadni és erre az utolsó fejezet utolsó két oldala a legjobb példa. „A paradoxonok a fizikában” című fejezetben (többek között) az úgynevezett ikerparadoxont érthetjük meg. Sok leírását, magyarázatát olvastam már ennek a relativitáselméletből következő jelenségnek, de a Sas Elemér féle megfogalmazás, amely stílszerűen a könyv legvége, általános iránymutatást ad a fizika további tanulmányozásához és az annak sikerességéhez szükséges rendszerező gondolkodáshoz.
Egy jó magyarázat ugyanis minden pénzt megér.