Annyiféleképpen elképzeltük már, hogy miként lesz vége a világnak, hogy nincs vége a sornak. Don DeLillo amerikai író egy újabb változatot tár elénk a Cosmopolis című regényében, mely nem disztópikus, igaz, nem is utópisztikus állapotokról ad számot, mert ez a történet már bizony a jelenben játszódik. Abban a jelenben, ahol a főhős, egy new yorki milliárdos, összkomfortos lakásnak és irodának berendezett luxus limuzinján halad át az egyre kaotikusabbá váló nagyvároson, tulajdonképpen az életéért küzd.

Többszörös szimbólumok
A Cosmopolis az a tipikusan állapotábrázoló regény, melyet elolvasva azt mondjuk, amit a hasonlóaknál: már régóta lógott a levegőben egy ilyen ötlet megvalósítása. Nevesül, hogy egy komplett történet játszódik szinte maradéktalanul csupán egy folytonos mozgásban lévő, hatalmas limuzinban. Eric Packer itt, ebben a lakásnak és irodának is fényűzőnek berendezett limuzinban éli zűrös mindennapjait. Innen intézi a nemzetközi tőzsdéken végzett spekulációit, itt fogadja szeretőjét és itt találkozik feleségével is, de üzletfeleivel, barátaival, ellenlábasaival, mi több prosztatadoktorával is ezen a helyen konzultál.
A Cosmpolis ekként persze egy többszörösen szimbolikus tartalmú regény, egy amolyan kamaradarab-szerű mű, melyet David Cronenberg filmrendező zseniálisan álmodott a regény mentén vászonra. A történet egyedi látásmóddal újra megvilágítja a politikailag, gazdaságilag háborgó „gazdag nyugat” csúcs-metropoliszát, mely ugyancsak szimbóluma a kapitalista jólétnek.

Szép, új, digitális, számítógépes világ
A történet szerint valahol a közeli jövőben járunk, de ennek így, az aktuálpolitikai válságesemények ismeretében már nincs értelme, tényleg a jelenben játszódik, hiszen itt van a nyakunkon az újabb és újabb gazdasági krízisek sora, a népesedéssel, a munkanélküliséggel illetve munkaerő-vándorlással, valamint környezetvédelemmel, politikai korrektséggel és politikai inkorrektséggel kapcsolatos világméretű gondok megatonnája.
Packer a brókerek világából ismert felpörgetett hyperspace életet él, nincs ideje, hogy egy statikus felhőkarcolóban ücsörögve, csupán laptopján klikkelgetve gyártsa a profitot. A szép, új, digitális, számítógépes világ parancsainak engedelmeskedve saját személyét is folytonosan megosztja és terjeszti, mint egy Facebook-posztot, illetve a percről-percre váltogatja a legkülönfélébb témák (site-ok), mappáit.

A limuzin hátsó ülésén
Az olvasó úgy pillanthat bele a túlpörgetett életvitelű fiatal üzletember egy napjában, hogy valóban beleszédül: az egyik pillanatban még érzelmi életét rendezi a főhős, aztán máris jöhet egy tőzsdei szakreferálás, ezután egy gyors szex a megszokott prostival, majd egy újabb értekezlet a partnerekkel, és a már említett proktológiai beavatkozás a limuzin hátsó ülésén. Közben Packer személyi testőre – aki egyben a limuzin sofőrje is – arról tájékoztatja a milliomost, hogy információ érkezett egy ellene tervezett merényletről. Packer innentől abszurd és szürreális utazáson vesz részt, át a nyüzsgő, forgalmi dugóktól tarkított New Yorkon, ahol valahol ott lapul egy gyilkos, aki csak a megfelelő pillanatra vár, hogy Packer mégis csak elhagyja egy percre a bombabiztos bunkerként is működő luxuslimóját. A végkifejlett nem kevésbé kacifántos, és természetesen az is jelképes. Csak odáig Packernek és az olvasónak is el kell jutni.