Első alkalommal jelent meg magyarul Bolyai Farkas magyar és Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász teljes levelezése. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hangsúlyozta: a magyar tudományosság régi adóssága volt az eddig csak az eredeti német nyelven elérhető Bolyai-Gauss-levelezés magyar fordításának közreadása.

A nemeuklideszi geometriák előfutára
Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 2.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
A nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Mikor fia nagyobb lett, Bolyai Farkas ifjúkori barátjának, Carl Friedrich Gaussnak a jóváhagyását kérte levelében, hogy Jánost útnak indíthassa hozzá a göttingeni egyetemre. Megítélése szerint a pesti, illetve a bécsi egyetemen nem volt olyan szintű matematikusképzés, mely komoly lehetőséget nyújtott volna János képességeinek kibontakoztatására.

Minden idők egyik legnagyobb matematikusa
Carl Friedrich Gauss (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós és csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.
Kiváló tehetségű, sokoldalú tudósként a tudomány számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. Olyan komoly hatása volt a matematika és a természettudomány több területére, hogy Euler, Newton és Arkhimédész mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.
Csodagyerek volt; kisgyermekkori, meghökkentő érettségéről anekdoták keringenek. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. Huszonegy évesen fejezte be élete fő művét, a Disquisitione Arithmeticae-t, ami döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és máig formálja ezt a területet. Csillagászként kiszámította a Naprendszer legnagyobb kisbolygója, a Ceres pályáját, és kidolgozta a perturbációelméletet.

Száz éve, díszkötésben
A két tudós levelezését összefoglaló kötet bemutatóján Gazda István tudománytörténész elmondta, hogy 1884-ben kezdődött meg Bolyai Farkas és fia, Bolyai János (1802-1860) életművének tudományos igényű feltárása, a most magyarul publikált levelezés eredeti nyelven több mint száz éve, 1899-ben jelent meg díszkötetes kiadásban.
Mint fogalmazott, a Bolyai-kutatást érdemes lenne abba az irányba folytatni, hogy miként nyilatkozott Gauss Bolyai Farkasról és Bolyai Jánosról másoknak címzett leveleiben. Hozzáfűzte: a német matematikus például egy tanítványának írva egyenesen lángésznek nevezte Bolyai Jánost, akit viszont Bolyai Farkasnak címzett leveleiben nem igazán méltatott.
A levelezést névmutatóval és jegyzetekkel közreadó több mint száznegyven oldalas kiadvány a 2002-ben indult Bolyai-sorozat harmadik kötete. A sorozat főszerkesztője, a Bolyai-díjas Nagy Ferenc a könyvbemutatón a valaha volt legnagyobb magyar tudósnak nevezte Bolyai Jánost, aki szerinte szász származású édesanyjától örökölte azt a fegyelmezettséget, amelynek segítségével kortársait és apját is meghaladva kidolgozta a nemeuklideszi, más néven abszolút geometriát.
A levelezés megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.