Közel két éve működik a Halcsontos fűző névre hallgató blog, melyet Szécsi Noémi író működtet. A blogon feminizmussal, szexualitással, irodalomtörténettel, kultúrtörténettel foglalkozik főleg, s ahogy a sikeres blogoknál ez lenni szokott, a kereteket túlfeszítve a tartalom kilép más dimenziókba, hogy ott tovább élve művelje a közönséget. Ezúttal a könyv alak lett az a forma, ahol folytatódik a blog, mégpedig a szerző Géra Eleonóra történésszel együtt írta meg A budapesti úrinő magánélete című kiadványt.

Feminológiai kultúrtörténet
A teljes címén „A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)” kötet alapvetően egyfajta feminológiai kultúrtörténet a boldog békeidőkről, a magyar forradalom utáni és az első világháború előtti csendes, már-már idilli korszaknak is emléket állítva. Jómagam úgy vélem, hogy a két hölgynek egyrészt Krúdy Gyula népeként könnyű dolga volt, hiszen a mester a fent jelzett időben le is fektette azokat az alapokat, amelyeket az ebben a korszakban élő nőkről tudni lehetett, másrészt persze nagyon is nehéz volt ezt a munkát elvégezni, mert nagyon fontos lépés volt, hogy a nőkről végre maguk a nők nyilvánuljanak meg. Talán a férfiak is erre kíváncsiak inkább, mint arra, amit a maguk nemének nézőpontjából nagyon is jól ismerve, Krúdy és társai már megírtak.

A nő örök
A kulcsszó ezúttal tehát a nőtörténet kifejezés, mely egyben a – talán mondhatjuk – a közmegegyezés szintjén az egyik legjobb alapja a jó értelemben vett kortárs feminizmusnak. Legyen így. A kötetet felnyitva rögtön az juthat eszünkbe, hogy miért fontos a ma emberének, hogy tudja, hogy éltek a több, mint száz évvel ezelőtti budapesti lányok, asszonyok, hogyan pipiskedtek, hogy fogadták az udvarlást, hogyan öltözködtek, hogyan viselkedtek, milyen kozmetikumokat használtak, hogy élték meg a szerelmet, a házasságot, a válást, a gyereknevelést? A válasz pedig ez: ezeket azért fontos tudni, mert a nő ma is ezekkel a kérdéssekkel foglalkozik, ezek azok a témák, melyek leginkább foglalkoztatják. A nő örök, a férfi hajlamosabb a változásra, a nő jobban képviseli az állandóságot, a férfi a változást hordja magában.
A budapesti nő életéről a híres nők életén keresztül kapunk a kötetből leírást. A könyv elkészítésébe bizonyára nagy szerepet kapott a korszak újságjainak, magazinjainak, női témákkal foglalkozó könyveinek fellapozása, átvizsgálása, elemzése.

Igazi hősök
A szerzők kiemelik, hogy a címben jelzett korszakban egyre nőtt a női újságírók, írók, költők száma, akik autentikus módon számoltak be a női világszemlélet, illetve egy új világkorszak női trendjeiről, filozófiájáról, izmusairól, ideológiai, filozófiai és gyakorlati vonulatairól, lányságról, erkölcsről, nemiséggel kapcsolatos tudnivalókról, házasságról, terhességről, gyermeknevelésről, a nők által elvégezhető munkákról, társadalmi szerepvállalásról, közéleti, tudományos, sport- és művészeti ténykedésekről.
Az pedig természetes effektus, hogy a könyv elolvasása után úgy érezhetjük, a múlt század második felének és a huszadik század elejének lányai, asszonyai igazi hősök, mi több műfajteremtők, vagy ha úgy tetszik felfedezők voltak, olyanok, akik felismerve az idők szavát, kemény karakteres nyomatékkal és lágy, nőies empátiával egyszerre harcoltak egyéniségük kiteljesedéséért és az utánuk következő generációk önmegvalósításáért, a nőtörténeti fordulatok ösztönzéséért.