Gimnáziumi éveim alatt örömmel vettem a kezembe Mohás Lívia pszichológus és írónő fiatal olvasóinak írt könyveit, mint az „Ismerd meg önmagad” vagy a „Ki tudja, mi a siker?” című köteteket. Ezekben a munkákban többek között a személyiségek meghatározó vonásainak alakító tényezőiről és a sikerességhez vezető út kulcsához juttatja közel olvasóit. Az előző művek komoly és bonyolult témái a kamaszok számára is érthető módon jelennek meg, de akár egy a pszichológia iránt érdeklődő felnőttnek is mutathatnak újat.

Kőkeményen
Érett fejjel a könyvtárban a szociológiai témák között akadt meg a szemem ismét Mohás Lívia nevén. A most olvasott könyv címe: „Nők a harmadik évezredben”. Gondoltam a szerzőnő ebben a könyvben is „megmondja majd a tutit” és közelebb kerülök a mai nők problémáihoz, azok okaihoz és megoldásához. Ez a kötet azonban merőben eltér az eddig olvasottaktól, ennek ellenére érdekes olvasmánynak ígérkezett…
Páciensek leírása jelenik meg a könyvben, asszonyok és történeteik, kőkeményen, mindenféle simogatás nélkül leírva. Először megijesztett az elbeszélő hozzáállása, hiszen olvasóként arra számítottam, hogy mint sok más hasonló témájú könyvben, megpróbáljuk a nők helyzetébe képzelni magunkat, megismerjük és segítünk megoldást találni gondjukra, vagy legalábbis általános problémák okait fejtegetjük.
Ehhez képest egy pszichológusnő tárgyilagos leírásai és gyakran igen fekete kritikái és véleménye – sőt talán már értékítélete – bontakozik ki a lapokon.

Nem általában
Mohás Lívia nagyon élvezhető bevezetővel indít. Megtudhatjuk, hogy miben tér el korunk és a korábbi nők gondolkodása, életmódja és lehetőségei, majd a szerző a görög mitológiai példákig nyúl vissza a nőtípusok leírásához. A külön egészet alkotó bevezető után következnek a hölgyek problémái és azok okai, tematikus rendszerben. Tulajdonképpen tanulságos történetek gyűjteménye e könyv, melyek szereplőit a kitűnő író-pszichológus saját praxisának eseteiből válogatta.
Mi is történik a könyvben? Mohás Lívia várja páciensét, aki besétál, megkapjuk az első benyomást, ápolt vagy ápolatlan a hölgy, milyen korosztályba tartozik, stb. Megtudjuk azt is mivel fordult a pszichológusnőhöz, majd elkezdjük visszabontani élettörténetét és megkeressük a probléma okát. A nők párja(i), több családtagja is megjelenik a kötetben, de ők csak mellékszereplők. Általános megoldási sémáról nem beszélhetünk, hiszen minden egyén és eset más.
A fülszöveg szerint: „Nem általában beszélek a harmadik évezred asszonyairól. Könyvemben csupán azokkal a mai nőkkel találkozhat az olvasó, akik intelligenciájuk dacára ügyetlenül vezetik életüket, míg rá nem döbbennek, hogy ez így nem mehet tovább. Csalódásokkal, megroppanásokkal, kiábrándulással találkozhat, melyek elszenvedői homokba dugott fejjel tétlenül és tehetetlenül várakoztak, míg egy napon aztán rászánták magukat arra, hogy valakivel, a pszichológussal, aki tapasztalt és titoktartó, megbeszéljék: mit lehetne tenni?”

Problémák sora
A címmel ellentétben még azt sem állítanám, hogy ezek a dolgok csak a mai hölgyeket érintik, sok probléma örök érvényű, de erre az írónő is utal, amikor görög párhuzamokat említi. Mik is ezek a problémák? Ízelítőképp néhány: milyen egyszerre két férfit szeretni, küzdeni azzal, hogy gyereket akarunk, de akadályokba ütközünk, vagy miképpen birkózunk meg súlyos betegségekkel.
Ismét idézek egy fontos gondolatot: „Olyan sorsokról olvashatnak a könyvben, melyekben gyakran érthetetlen és értelmetlen csatározások, s olykor kegyetlen játszmák zajlanak. Játszmák, melyekben egyik a másikat kihasználja, s melyekben a nő sokszor csak alig más, mint szexuális használati tárgy.”
Ha mi, olvasók is ilyen cipőben járunk vagy jártunk, akkor azonosulni is tudunk az alakokkal, ha nem, talán megtudjuk, mire kell figyelni, hogy ne kerülhessünk ilyen helyzetbe.