Két évvel ezelőtt – mint azóta többször is – Bill Gates saját blogján tette közzé nyári olvasmánylistáját. A könyvcsokor nem a kedvenc, már olvasott könyveit tartalmazta, hanem azokat, amelyeket a nyár folyamán tervezett elolvasni a Microsoft-vezér. A lista első helyén állt Jared Diamond A világ tegnapig című kötete. Persze nem csak ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe a kiváló könyvet, hanem inkább azért, mert Diamond ebben a kötetben olyasmire világít rá, amire ritkán szoktunk gondolni: nos, igen, van mit tanulnunk az ősi társadalmaktól.

Létezésünk alapjai
A dolog persze annál érdekesebb, mint amit első pillanatban gondolnánk. Nem pusztán arról van szó ugyanis, hogy rengeteg olyan ismerettel bírnak a hagyományos társadalmakban élő emberek, amelyeket mi, modernek már elfelejtettünk, sokkal inkább arról, hogy ők olyasmit tudnak, úgy élnek, úgy szervezik mindennapjaikat, ami közelebb áll emberi létezésünk alapjaihoz.
Ha arra gondolunk – írja Diamond –, hogy hatvanmillió évvel ezelőtt jelentek meg az első proto-humán fajok, s a modern élet keretei csak pár ezer évesek, valójában azzal kell szembenéznünk, hogy minden társadalomról elmondható: sokkal tovább éltek tagjai a hagyományos keretek között, mint modern emberként. A földművelés, az állam, s ezernyi intézményünk megjelenése előtti létünket azonban magunkkal hurcoljuk ma is, annak ellenére, hogy a különbség meghökkentő. Diamond úgy véli „másképp számolunk, másképp választunk férjet/feleséget, neveljük gyermekeinket, ápoljuk szüleinket, a veszélyre másképp reagálunk, mást eszünk, nem beszélve arról, hogy milyen különbségek vannak a társadalmi, szociális szokásokban. Az ipari államokban heterogén populáció él egymás mellett, és még sorolhatnánk…. A tradicionális társadalmak sok szempontból bepillantást nyújtanak abba a világba, ahogy tegnapig, több tízezer éven át éltek az emberek. Ez a hosszan tartó életmód pedig beépült biológiai lényünkbe, zsigereinkbe.”

A rája és a vallás
Diamond mindezeket felmérve úgy véli, érdemes összehasonlítani az által hagyományosnak nevezett, kisléptékű társadalmakat a modern világ nagy, állami keretei között működő társadalmaival. A világ tegnapig – ahogy ő maga mondja – kis könyv egy nagy témáról, a hagyományos, nem nyugati típusú társadalmakról.
A nagy témát szerzőnk igyekszik rövid, áttekinthető témakörökre bontani, amelyek szerinte tanulsággal szolgálhatnak egyéni életünkben is, vagy valamiképpen megszívlelendőek lehetnek az egész modern társadalmunk számára. A kereskedelemről, a háborúkról, a vitás kérdések eldöntéséről, a gyereknevelésről, az öregekkel való bánásmódról, veszélyekről és a rájuk adott reakciókról, a vallásról, a nyelvi sokféleségről és az egészséges életmódról szólnak a kötet fejezetei. Kérdései pedig olyan izgalmas felvetések, mint az, hogy miben hasonlít az elektromos rája evolúciója a vallás kialakulásához? Mit jelent a konstruktív paranoia kifejezése? Hogyan véd a többnyelvűség az Alzheimer-kór ellen? Mik az állami igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül megjelenő hiányosságai?
Talán ennyi is elég ahhoz, hogy látható legyen: az író nagyon is aktuális, feloldatlan társadalmi problémákat feszeget, illetve ezekkel kapcsolatban vet föl szokatlan megoldásokat.

Remek mesélő

Szerzőnkről még azt is érdemes tudni, hogy nem valami szobatudós. Amikor a harmincas években megismert új-guineai felföld bennszülött társadalmairól írva azt állítja, hogy „Új-Guinea bizonyos értelemben ablak a saját múltunkra, arra a létformára, amely az emberiség történetének nagyobb részére jellemző volt”, akkor nem pusztán elméleti megállapítást tesz. Diamond negyven éven keresztül járt vissza Új-Guineába, ahol leginkább érintetlenül maradtak a hagyományos életformák, és ismeri az ausztrál, a polinéz, az afrikai és az amazonasi indián törzsek világát. Ugyanakkor szerzőnk tudása elképesztően nagy, több területre kiterjed. Pályáját biológusként kezdte, azonban ma már otthonosan mozog a nyelvészet vagy a társadalomtudományok, a molekuláris- vagy éppen az evolúcióbiológia területén. Ma a Kalifornia Egyetemen a geográfia professzora, a történelem, a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan, az antropológia, a tudomány- és technikatörténet eszközeivel kutatja a társadalmak evolúcióját. Munkásságát a tudományos világ is elismeri, több rangos díj és kitüntetés birtokosa. És mindezen közben Diamond remek mesélő, logikus következtetéseit mindenki számára is emészthető módon tudja szavakba önteni.