Goda Kriszta rendező filmesítette meg Czető Bernát László könyvét, melyből a Veszettek című film készült, ugyanakkor az ezzel azonos című Czető könyv mégsem a film alapját jelentő regény, a filmadaptáció egy korábbi Czető írásból készült. Most, hogy tisztáztuk a dolgokat, nézzük, miért fontos és jó könyv Czető Bernát László Veszettek című kötete.

Beilleszkedni a társadalomba
Nem volt még magyarországi fiatal, aki ne hallotta volna a közhelyet: be kell illeszkedni a társadalomba! A rendszerváltás előtti „beilleszkedők és be nem illeszkedők” persze egész más elvárásokkal néztek szembe, mint a mostani fiatalok. Akkor nehezebb volt tán a szabadságvággyal, alkotói elképzelésekkel megmérni magunkat a rendszerrel szemben, most a szabadság birtokában talán nagyobb a felelőssége tízen- és huszonéveseknek.
Czető Bernát László Veszettek című könyve ez utóbbi állapotból indul ki, valamint egy Magyarország makettjeként is értelmezhető Pongrácbánya nevű fiktív kisvárosból, ahol a szocializmusban dübörgő helyi bánya- és iparvállalatok megszűnése után – rendszerváltás ide vagy oda – most jobb híján a munkanélküliség, a bűnözés és a korrupció dübörög. A regény merész újszerűsége, hogy elemeiben és egészében is erősen kritikusan mutatja be a rendszerváltás utáni magyar valóságot, egész pontosan annak azon szegmensét, melyben azok élnek, akik úgymond szinte semmit nem profitáltak a rendszerváltás ígéreteiből.

Egykor szebb napokat látott kisváros
Pongrácbánya egyfajta keresztmetszete jelenlegi magyar társadalmunk azon részének, ahol a huszonöt évvel ezelőtt rozsdásodásnak és kimúlásnak indult nagyvállalatok helyébe nemigen érkeztek újak, így a regényben szereplő település lakói többnyire szegény, munkanélküli, alkoholista, drogos emberek, a kilátástalanság és reményvesztettség minden érzésfaktorával felszerelkezve.
Ács János, az az ember, aki mindent megváltoztathat Pongrácbánya életében, ő ugyanis az új rendőrkapitány, aki azt a feladatot kapja, hogy teremtsen újra európai közbiztonsággal, közrenddel, tisztasággal és illő állampolgári fegyelmezettséggel bíró helyet az egykor szebb napokat látott kisvárosból. Az új „serif” hamar munkához lát és első körben a csellengő, többnyire drogozással és kisebb bűncselekmények elkövetésével foglalatoskodó fiatal pongrácbányaiakat választja ki társainak. Nincs könnyű dolga, hiszen Pongrácbányán immár „alaptörvénnyé” vált a „Lopj ha tudsz, mert mindenki ezt csinálja, hogy megéljen!” elve és a médiát és az erőszakszervezeteket maga mögött tudó városvezetés is szívesen űzi a korrupció nevű sportot. A rendőrkapitány megkezdi kiépíteni a városka új védegyletét, melynek tagjai új rendet, új erkölcsiséget, új életprogramot kezdenek kialakítani – ha nem is mindig a lehető legtörvényesebb eszközökkel.

Élhető haza
Nem lövöm le a poént, hogy végül siker koronázza-e Ács János és csapatának munkáját, küzdelmeit. Annyi bizonyos, hogy Czető Bernát László regényében bőséggel találunk az egykori vadnyugat igazságosztó indián- és revolverhőseinek magasztosságából, erkölcsiségéből. A történet mégsem válik demagóggá, mégsem tűnik naívnak, hiszen alapvetően jóakaróan realista és – ez már talán egy picit olyan iskolás – példamutató. A Veszettek a felelősségvállalástól kezdve az egyén és a közösség súrlódásain át kialakuló együttes harcain át, a „morál” és „élhető haza” gyakorlatba használható megvalósulásairól mesél, egy olyan világról, melyben az élet a lehető legmélyebb pontról is kizökkenthető az összefogás, a találékonyság, az emberszeretet, a tenniakarás és a felvállalt elvek segítségével. Sokan nem szeretik, ha egy sikeres könyvet megfilmesítenek, illetve ha egy jó film népszerűsége után kiadják annak könyvváltozatát is.  Ahogy a cikk elején írtam is, itt nem erről van szó – hanem maximum részleges átfedésekről – így bátran olvassuk el a regényt és nézzük meg az azonos című filmet, együtt tán még jobb.