Veszettek
Goda Kriszta rendező filmesítette meg Czető Bernát László könyvét, melyből a Veszettek című film készült, ugyanakkor az ezzel azonos című Czető könyv mégsem a film alapját jelentő regény, a filmadaptáció egy korábbi Czető írásból készült. Most, hogy tisztáztuk a dolgokat, nézzük, miért fontos és jó könyv Czető Bernát László Veszettek című kötete.
Beilleszkedni a társadalomba
Nem volt még magyarországi fiatal, aki ne hallotta volna a közhelyet: be kell illeszkedni a társadalomba! A rendszerváltás előtti „beilleszkedők és be nem illeszkedők” persze egész más elvárásokkal néztek szembe, mint a mostani fiatalok. Akkor nehezebb volt tán a szabadságvággyal, alkotói elképzelésekkel megmérni magunkat a rendszerrel szemben, most a szabadság birtokában talán nagyobb a felelőssége tízen- és huszonéveseknek.
Czető Bernát László Veszettek című könyve ez utóbbi állapotból indul ki, valamint egy Magyarország makettjeként is értelmezhető Pongrácbánya nevű fiktív kisvárosból, ahol a szocializmusban dübörgő helyi bánya- és iparvállalatok megszűnése után – rendszerváltás ide vagy oda – most jobb híján a munkanélküliség, a bűnözés és a korrupció dübörög. A regény merész újszerűsége, hogy elemeiben és egészében is erősen kritikusan mutatja be a rendszerváltás utáni magyar valóságot, egész pontosan annak azon szegmensét, melyben azok élnek, akik úgymond szinte semmit nem profitáltak a rendszerváltás ígéreteiből.
Egykor szebb napokat látott kisváros
Pongrácbánya egyfajta keresztmetszete jelenlegi magyar társadalmunk azon részének, ahol a huszonöt évvel ezelőtt rozsdásodásnak és kimúlásnak indult nagyvállalatok helyébe nemigen érkeztek újak, így a regényben szereplő település lakói többnyire szegény, munkanélküli, alkoholista, drogos emberek, a kilátástalanság és reményvesztettség minden érzésfaktorával felszerelkezve.
Ács János, az az ember, aki mindent megváltoztathat Pongrácbánya életében, ő ugyanis az új rendőrkapitány, aki azt a feladatot kapja, hogy teremtsen újra európai közbiztonsággal, közrenddel, tisztasággal és illő állampolgári fegyelmezettséggel bíró helyet az egykor szebb napokat látott kisvárosból. Az új „serif” hamar munkához lát és első körben a csellengő, többnyire drogozással és kisebb bűncselekmények elkövetésével foglalatoskodó fiatal pongrácbányaiakat választja ki társainak. Nincs könnyű dolga, hiszen Pongrácbányán immár „alaptörvénnyé” vált a „Lopj ha tudsz, mert mindenki ezt csinálja, hogy megéljen!” elve és a médiát és az erőszakszervezeteket maga mögött tudó városvezetés is szívesen űzi a korrupció nevű sportot. A rendőrkapitány megkezdi kiépíteni a városka új védegyletét, melynek tagjai új rendet, új erkölcsiséget, új életprogramot kezdenek kialakítani – ha nem is mindig a lehető legtörvényesebb eszközökkel.
Élhető haza
Nem lövöm le a poént, hogy végül siker koronázza-e Ács János és csapatának munkáját, küzdelmeit. Annyi bizonyos, hogy Czető Bernát László regényében bőséggel találunk az egykori vadnyugat igazságosztó indián- és revolverhőseinek magasztosságából, erkölcsiségéből. A történet mégsem válik demagóggá, mégsem tűnik naívnak, hiszen alapvetően jóakaróan realista és – ez már talán egy picit olyan iskolás – példamutató. A Veszettek a felelősségvállalástól kezdve az egyén és a közösség súrlódásain át kialakuló együttes harcain át, a „morál” és „élhető haza” gyakorlatba használható megvalósulásairól mesél, egy olyan világról, melyben az élet a lehető legmélyebb pontról is kizökkenthető az összefogás, a találékonyság, az emberszeretet, a tenniakarás és a felvállalt elvek segítségével. Sokan nem szeretik, ha egy sikeres könyvet megfilmesítenek, illetve ha egy jó film népszerűsége után kiadják annak könyvváltozatát is. Ahogy a cikk elején írtam is, itt nem erről van szó – hanem maximum részleges átfedésekről – így bátran olvassuk el a regényt és nézzük meg az azonos című filmet, együtt tán még jobb.
Beilleszkedni a társadalomba
Nem volt még magyarországi fiatal, aki ne hallotta volna a közhelyet: be kell illeszkedni a társadalomba! A rendszerváltás előtti „beilleszkedők és be nem illeszkedők” persze egész más elvárásokkal néztek szembe, mint a mostani fiatalok. Akkor nehezebb volt tán a szabadságvággyal, alkotói elképzelésekkel megmérni magunkat a rendszerrel szemben, most a szabadság birtokában talán nagyobb a felelőssége tízen- és huszonéveseknek.
Czető Bernát László Veszettek című könyve ez utóbbi állapotból indul ki, valamint egy Magyarország makettjeként is értelmezhető Pongrácbánya nevű fiktív kisvárosból, ahol a szocializmusban dübörgő helyi bánya- és iparvállalatok megszűnése után – rendszerváltás ide vagy oda – most jobb híján a munkanélküliség, a bűnözés és a korrupció dübörög. A regény merész újszerűsége, hogy elemeiben és egészében is erősen kritikusan mutatja be a rendszerváltás utáni magyar valóságot, egész pontosan annak azon szegmensét, melyben azok élnek, akik úgymond szinte semmit nem profitáltak a rendszerváltás ígéreteiből.
Egykor szebb napokat látott kisváros
Pongrácbánya egyfajta keresztmetszete jelenlegi magyar társadalmunk azon részének, ahol a huszonöt évvel ezelőtt rozsdásodásnak és kimúlásnak indult nagyvállalatok helyébe nemigen érkeztek újak, így a regényben szereplő település lakói többnyire szegény, munkanélküli, alkoholista, drogos emberek, a kilátástalanság és reményvesztettség minden érzésfaktorával felszerelkezve.
Ács János, az az ember, aki mindent megváltoztathat Pongrácbánya életében, ő ugyanis az új rendőrkapitány, aki azt a feladatot kapja, hogy teremtsen újra európai közbiztonsággal, közrenddel, tisztasággal és illő állampolgári fegyelmezettséggel bíró helyet az egykor szebb napokat látott kisvárosból. Az új „serif” hamar munkához lát és első körben a csellengő, többnyire drogozással és kisebb bűncselekmények elkövetésével foglalatoskodó fiatal pongrácbányaiakat választja ki társainak. Nincs könnyű dolga, hiszen Pongrácbányán immár „alaptörvénnyé” vált a „Lopj ha tudsz, mert mindenki ezt csinálja, hogy megéljen!” elve és a médiát és az erőszakszervezeteket maga mögött tudó városvezetés is szívesen űzi a korrupció nevű sportot. A rendőrkapitány megkezdi kiépíteni a városka új védegyletét, melynek tagjai új rendet, új erkölcsiséget, új életprogramot kezdenek kialakítani – ha nem is mindig a lehető legtörvényesebb eszközökkel.
Élhető haza
Nem lövöm le a poént, hogy végül siker koronázza-e Ács János és csapatának munkáját, küzdelmeit. Annyi bizonyos, hogy Czető Bernát László regényében bőséggel találunk az egykori vadnyugat igazságosztó indián- és revolverhőseinek magasztosságából, erkölcsiségéből. A történet mégsem válik demagóggá, mégsem tűnik naívnak, hiszen alapvetően jóakaróan realista és – ez már talán egy picit olyan iskolás – példamutató. A Veszettek a felelősségvállalástól kezdve az egyén és a közösség súrlódásain át kialakuló együttes harcain át, a „morál” és „élhető haza” gyakorlatba használható megvalósulásairól mesél, egy olyan világról, melyben az élet a lehető legmélyebb pontról is kizökkenthető az összefogás, a találékonyság, az emberszeretet, a tenniakarás és a felvállalt elvek segítségével. Sokan nem szeretik, ha egy sikeres könyvet megfilmesítenek, illetve ha egy jó film népszerűsége után kiadják annak könyvváltozatát is. Ahogy a cikk elején írtam is, itt nem erről van szó – hanem maximum részleges átfedésekről – így bátran olvassuk el a regényt és nézzük meg az azonos című filmet, együtt tán még jobb.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból