Meglehet, többen vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy Martin Luther King Jr. elsősorban mint heroikus polgárjogi aktivista tölt be fontos szerepet az amerikai történelemben, mégis érdemes rámutatni, hogy King alapvetően keresztény ember volt, aki Krisztus követése szerint értelmezte a rá kirótt, afro-amerikai tömegek életét megjobbítani szándékozó mozgalom vezetésének feladatát. Ezt támasztja alá életrajza, illetve a most ajánlott, Erő a szeretethez című könyve.

Bátor, igazságot kereső és Krisztusban hívő ember
Az Erő a szeretethez számos könyvajánlásaink közül toronymagasan kiemelkedő tartalmú, értékű kötet, egy vérbeli 20. századi drámai és magasztos élet-állásfoglalás összefoglalása, melyre aktualitása miatt ma is nagyon-nagy szükség van, lenne. Martin Luther King Jr-t azért jó olvasni, mert gondolataival való találkozás közben az egyik első szó, amire asszociálhatunk, az a tisztaság. És ez a feltűnésekor kitűnik, hogy mennyire hiányzik mostani korunkból. Kingtől a lehető leghitelesebben hangzanak a béke, a szolidaritás, a polgárjog, a szeretet szavak és ez nem a harmincöt évesen Nobel béke-díjjal elismert afro-amerikai polgárjogi harcosnak szól, hanem annak az embernek, aki hitét, türelmét, tisztánlátását, állhatatosságát nyilvánvalóan Istentől kapta.
Engedtessék meg nekem az a megállapítás is, hogy Martin Luther King Jr. volt az afro-amerikaiak apostola, akit végül nem keresztre feszítve, de lőfegyverrel öltek meg, mert bátor, igazságot kereső és Krisztusban hívő ember volt.
A kötetről a baptista prédikátor, polgárjogi harcos felesége ezt írta: „Ha van Martin Luther King Jr. könyvei között olyan, amelyről az emberek következetesen azt mondják nekem, hogy megváltoztatta az életüket, akkor ez az Erő a szeretethez. Azt hiszem, azért, mert ez a könyv írja le legjobban Martin Luther King Jr. erőszakmentes filozófiáját, a hitet egy szerető isteni jelenlétben, ami minden életet összeköt.”

Célok és taktika
Nekem úgy tűnik, hogy az erkölcsi értelemben mai napig útkereső Egyesült Államok King személyében az egyik legprogresszívebb vezetőjét találhatta meg. Ennek egyik fókuszpontja volt az, ahogy King a polgárjogi mozgalom vezetésekor egyszer úgy fogalmazott: „Krisztus adta nekünk a célokat, Mahárma Gandhi a taktikát.” King itt az erőszakmentességre, a polgári engedetlenség békés, de határozott eszközeire célzott. A kötetből is kiviláglik, hogy szándéka volt, hogy egy sok nemzetből, sok vallásból, sok fajból összeállt egy nagy nemzetet nem lehet csupán egy vallás és egy faj, de még inkább csakis egy kultúra és egy történelem alapján irányítani, mert akkor a háttérbe szorított, szegények, afro-amerikaiak jogfosztástól fognak szenvedni.
Ahogy a világ bármely pontján aktív polgárjogi harcosok, így az USA-ban élő afro-amerikaiak is életüket látszólag egyszerű módon akadályozó dolgok, szokásjogok ellen tiltakoztak, elsőként az államokban működő helyi- és távolsági buszjáratokon alkalmazott fehér és színes embert egymástól elkülönítő szabály ellen. King az afro-amerikai lakosságot ért minden sérelem és hátrányos megkülönböztetés ellen felemelte a szavát, tüntetéseket szervezett, beszédeket mondott, mozgalmat vezetett, de soha nem a többségi társadalmat támadva, azt sértve, főleg nem a mozgalmát érintő újabb és újabb törvények ellen téve.
King könyvében egyebek mellett leírja, hogy polgárjogi küzdelmeinek alapja a krisztusi szelídség, melyet érdekes módon egy Indiában tett látogatás során a legendás polgárjogi harcosnál, Gandhinál talál meg és alkalmaz a későbbiekben. King úgy gondolta – miként könyvében olvassuk – hogy Máté evangéliumában található, „Legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!” rész szerint kell harcolni.

Ímhol jő az álomlátó
Úgy gondolom, hogy ma, amikor számos vezető politikus, államférfi és közéleti nagyság aktuális vagy memoárszerű könyvét ajánlják a jelenlegi problémák és folyamatok megértése miatt, érdemes ezek közé odatenni a most megjelent Martin Luther King Jr. főművet, az Erő a szeretethez című könyvet. King nem tiszavirág életű, körmönfont okoskodásokat és trendi bölcsességeket vetett papírra kötetében, hanem az emberi civilizáció alapvető értékeit védelmező gondolatrendszerek 20. század közepére kicsúcsosodó igényének összegzését és megoldási programját. Személyes véleményem, hogy elsősorban azért akadályozta tevékenységét a korszak amerikai hatósága őt fizikai erőszakkal, rendőri és titkosszolgálati intézkedéshullámokkal, mert King afro-amerikai volt és mert az USA-ban élő afro-amerikaiak jogaiért küzdött, a többi, szerintem, csak ürügy volt. King sosem volt olyan radikális, mint például Malcolm X, a muszlim hitre áttért másik komoly súllyal bíró, de lényegesen radikálisabb eszközökkel élő afro-amerikai polgárjogi vezető. Az Erő a szeretethez egy csodás programcsomag arra, hogy miként lehet Krisztust követve elérni, hogy törekvéseiket a diktatúrát fenntartó ellenfél felé irányuló feltétlen szeretettel valósítsák meg egyes emberek, vagy széles tömegek. A történethez, a könyvhöz tudni kell, Martin Luther King Jr-t harminckilenc éves korában lelőtték. A rémséges tett helyszínén, utalva a prédikátor híres, „Van egy álmom…” kezdetű beszédére, ma emléktábla áll, ezzel a Bibliából vett felirattal: „Ímhol jő az álomlátó! Most hát jertek öljük meg őt (...) és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.”