Milyen lehet az élet egy csemegepult túlfelén a vásárcsarnokban? Gerlóczy Márton regényének főhőse belefáradt az írásba, és úgy döntött, belekóstol az igazi, füstölt hús szagú életbe. A csemegepult kínjainak és gyönyöreinek megtapasztalásához két dolog kellett: saját szilárd elhatározása és persze, mint oly sok helyen, némi protekció.

A közvetlen valóság
Márczy Lajos író. Kicsit elege lett az írogatásból és az értelmiségi létből, a valóság közvetlenül tapasztalható mivoltának hiányából. Így csemegepultosnak állt. A kezdeti nehézségek után – nyolc órát álldogálni egyhuzamban, anélkül, hogy az ember egyetlen sört meginna? –, belelendül a munkába, és pártfogója, Joli oldalán élvezni is kezdi az őt körülvevő új világot.
A nappalok a csemegepultban telnek, húsok és vásárlók között, az éjszakákat a szingli lét kamatoztatásának szenteli. Ahogy elhatározásában fogalmaz: nappal kolbászokat, éjjel nindzsókat fogdos. A vállalt életmódváltás kereken egy évre szól, ennek az időszaknak az emlékezetes eseményeit fűzi laza egységbe a napló.
Az írást áthatja Gerlóczy egyedi látásmódja és cinikus humora: az alkoholista megjelenése, vagy a húsimádó zsírember története, szerintem bárkinél képes elérni, hogy olvasás közben hangosan felröhögjön a buszon.   

Humoros sztereotípiák
Márczy Lajos csemegepultos létének meghatározó szereplői a hozzá látogató vevők. Sokféle archetípussal találkozhatunk közöttük, így a fülérenőtt mobillal, félvállról parancsolgató menedzserrel, aki nagyon fontos ember ugyan, de a hentes és a csemegepultos közötti különbséget simán benézi. A napi pár forintból élő kisnyugdíjassal, akit Joli hagyományos módszere szerint kell „átvágni”, hogy a kért öt deka párizsiból végül inkább nyolc legyen. A nemzetközi színtérnek, sőt, látványosságnak számító vásárcsarnok persze nem lehet meg külföldiek nélkül sem, így remek körképet kapunk a különféle nációk képviselőinek szokásairól, habitusáról, és megtudhatjuk, hogy csemegepultos szemmel mi a különbség a Pick és a Herz téliszalámi között.
Megismerkedünk az egyedülállóként élő Márczy esti, éjszakai kalandjaival is, így a másik fő vonulatként a prédaként kiszemelt lányok hosszú sora vonul fel előttünk, semmivel sem kevésbé humorosan sztereotipizálva, mint a vevők esetében. A boroskólát szopogató lelkes vidéki kislány; a papabank biztonságának tudatában, budai villájában magánórát adó aranyos lány; a romkocsmák mélyén bölcselő nyári lányok, akik aktuális művészetükkel akarják megváltani a világot, és a ridikülnek álcázott bölcsésztarisznyájuk mélyén egy lomtalanításnyi kacatot lehet fellelni, na persze, a félmilliós laptop mellett. Lajos megfordul nem egy kocsmában, az sem gond, ha rom, csak az is fárasztja, de tiszteletét teszi házibuliban szintúgy, és valamit megtalál abból, amit keresni vél a milf Mrs. Robinson karjaiban.

Lajos nézőpontjai
Lajos életterének szintén fontos helyszíne a lakása, a hozzá tartozó szomszédsággal együtt. Érdekes figurák mindannyian. Az egy emelettel lejjebb lakó öregasszony, Köntös, aki a minden körgangos társasházban megtalálható, organikus térfigyelő kamera mintapéldája. A tágabb környék állandóan részeg bolondja, az üvöltve perlekedő házastársak, és a szomszéd lakásba költöző kedves lány, Hanna.  
Gerlóczy főhőse eléri célját, és egy év alatt megtapasztalja mindazt, amit korábban nem tudott: nappalai és éjszakái egyaránt új, valódi élményekkel telnek meg, ha nem is mindig kellemesekkel.
A könyv olvasása közben meglepve tapasztaltam, hogy milyen könnyű átvenni Lajos nézőpontját és gondolkodásmódját, az egyszerűségében lényegre törő, önző hozzáállást a világhoz, milyen egyszerű és jóleső a mindent és mindenkit cinikus iróniával bíráló, részegségében is józan csemegepultos bőrébe bújni. Kifejezetten szórakoztató, és közben még füstölt hús szagunk sem lesz.