Iránról érthetően
A kitörölhetetlen múlt
John Farndon megmentette a hitemet az ismeretterjesztő könyvekkel kapcsolatban. Mégpedig egy olyan egyszerű, logikus, előre látó lépéssel, amelyről nem értem, miért nem tud minden leendő író/szerző, mielőtt könyvírásra adja a fejét. Előre eldöntötte, hogy miről és hogyan akar írni, és ehhez az előre meghatározott célhoz tartotta magát! Szemmel láthatólag ez az a döntés, aminek a meghozatalára, csak a legnagyobb tudományos előadók képesek csak: nem bő lére ereszteni a mondanivalót, nem elkalandozni az „érdekességek” világában – legjobb tudásunkat átadni az előre meghatározott célterületen! És mielőtt még hozzám méltó gonoszsággal azt feltételeznénk, hogy Farndon tudott ilyen döntést hozni, mert nem konyít a témához, a könyvet olvasva kénytelen vagyok megvédeni őt: jobban rendszerezett és (orientalisztikai tanulmányaim alapján) helytálló, tényeken alapuló könyvet a témában, magyar nyelven ritkán láttam. Tisztában van a múlt és a jelen összefüggéseivel, és nem sajnálja az időt mindkettő ismertetésére, majd megpróbálja megjósolni a közeljövőt is. Logikusan, történelmi adatokkal alátámasztva, mégis feldolgozható módon írta meg a könyvet, melynek konklúzióit így könnyedén elfogadhatjuk. Egyáltalán nem érezzük szükségét annak, hogy vitába szálljunk azzal, amit ő tanított nekünk.
Mert tanítani tanított minket, még ha észre sem vettük. Talán ezt a fajta ismeretátadást nevezzük, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, ismeretterjesztésnek. Mindenesetre nem csak évszámok és nevek sokaságában mérten próbálta átadni nekünk Irán történelmét, hanem annak hihetetlenül változatos kultúrájával is igyekezett megismertetni minket Nem csak az iszlám előtti perzsa világot, annak dicsőségével és hanyatlásával, hanem az iszlám síita irányzatot is bemutatja nekünk. Jól elkülöníthető korszakokra bontott fejezetekben írja le a térség jellemzőit, hiszen tisztában van azzal, hogy az összes itt uralkodó dinasztia (arab, mongol, afgán stb.) és azok változatos kultúrája hatással volt az ország XX. századi történelmére. Mert még az 1900-as évek közepén is visszaköszöntek „pogány” írók és eposzok a perzsa mindennapokban, lévén a Pahlavi sahok az iszlámtól távolodva inkább ezeket ajnároztak uralkodásuk idején. És persze bemutatásra kerül a síita mártírológia is, melynek 1979 után, az Irak-Iráni háború alatt tízezrek csatlakoztak a Kerbela 4. és 5. műveletekhez, életüket pont olyan lelkesen áldozva Iránért, ahogyan hittestvéreiknek Huszeinért kellett volna 680-ban.
Mit hozhat a jelen
Amint pedig elértünk oda, hogy tudásunk elég széleskörű, akkor bevezet minket a modern politikába. De itt sem a mélyvízbe dob, hanem az I. világháború eseményeivel és annak közvetlen következményeivel kezdi. A szabadság felcsillanó reményével, majd a Brit megszállással, amely – szokás szerint – oly annyira megcsapolta az ország erőforrásait (elsősorban az olajból származó hasznot fölözve le), hogy általános lázadásokhoz, az utolsó Sah dinasztia uralomra jutásához vezetett. Amelynek utolsó tagját a II. világháború után Amerika tartott hatalmon, több ellene irányuló puccskísérletet is megakadályozva… beleplántálva a Nagy Sátán és a Nép Ellensége kifejezéseket a perzsa nép gondolataiba. Innen pedig már csak egy lépés választotta el az országot az Iszlám Forradalomtól és az amerikai nagykövetség elleni „érthetetlen” támadástól. És persze Irán atomprogramjáról, az utóbbi évek nyugati nyitásról és a belső politikai harcokról is tájékoztat minket…
Az új stílus távlatai
Zseniális felépítésű könyv, amely a tények talajára támaszkodva a laikusokat az összefüggések valódiságáról igyekszik meggyőzni. Ráadásul a kiadó a célközönség szükségleteit szem előtt tartva mindenre figyelt, amire a szerzőnek nem kell: Irán térképet mellékelt, a történelmi dinasztiákat a függelékben felsorolta az uralkodásuk alatt történt nagy eseményekkel együtt, és egy kislexikon, amely a perzsa eredetű vagy az iszlámhoz kötődő szavakat határozza meg, esetleg a fontosabb helyek rövid történelmét tisztázza.
Azt kell, hogy mondjam, pontosan így kell kinéznie egy ilyen jellegű könyvnek. Mindent lefed, amire vállalkozott: egy használható, jól rendszerezett tudással útnak indítja olvasóját a többi könyv, esetleg a szakmai lapok felé. Pont, mint egy History Channeles tv műsor. A sok reklám és az idegesítő ismétlések nélkül…
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból