Peking szerint Tibet az „aranykorát” éli, a tibetiek az elmúlt évtizedekben megőrizhették hagyományos kultúrájukat, vallásukat szabadon gyakorolhatják, a természeti környezetüket megóvták – mások mellett ezt tartalmazza az a könyv, amely a fél évszázada alakult Tibeti Autonóm Terület fejlődéséről ad képet kormányzati nézőpontból.

Kultúra és természet
A tibeti kultúra megőrzésének céljából az évtizedek során kiterjedt és módszeres kampányok keretében több mint tízezer hagyományos zenét, éneket, népművészeti hagyományt kutattak fel és gyűjtöttek össze. Ezeken kívül harmincmillió szóból álló írott emléket helyeztek biztonságba. Számos hang- és videofelvételt rögzítettek, valamint körülbelül tízezer fotót készítettek – a Fehér könyv szerint, amely azt is megemlíti, hogy a világ leghosszabb eposza mellett tibeti opera is felkerült a világ szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listájára.
A természeti környezet, az állatvilág megőrzésével kapcsolatban az összefoglaló megállapítja, hogy az autonóm területen négyszáztizenkétezer négyzetkilométeren, vagyis a régió harmincnégy százalékán negyvenhét természetvédelmi területet alakítottak ki. Ezeken kívül huszonkét úgynevezett környezetvédelmi térséget is meghatároztak, továbbá turisztikai látványosságok kaptak állami szintű védettséget. Erdészeti parkokban, vizes parkokban és geológiai parkokban csaknem kétszáz helyi állatfaj és nyolcszázötvenöt kizárólag Tibetben honos növény élőhelye található meg.
A könyv szerint a veszélyeztetett tibeti antilopok létszámában jelentős emelkedés tapasztalható. Míg 1995-ben ötvenezer és hetvenezer közé tették a számukat, mára kétszázezren lehetnek. A fekete nyakú darvak létszáma több mint kétszeresére emelkedett, így már körülbelül hétezren vannak. A ritkának számító vad jakok és vad majmok állománya szintén jelentősen szaporodott.

Növekedés és autonómia-igény
A központi kormány 1952 és 2014 között hatszáznegyvennyolc milliárd jüan (százkét milliárd dollár) pénzügyi támogatást nyújtott az autonóm területnek. Ez a tibeti kiadásoknak közel kilencvenhárom százalékát fedezte. Az összeg nem egyenesen a központi költségvetésből érkezett, hanem egy 1994-es határozat értelmében állami szervezetek tucatjai, tartományok és központi irányítású városok, valamint állami vállalatok különböző célfeladatokra folyósítottak rendszeresen a maguk költségvetéséből elkülönített összegeket – írták a beszámolóban.
Tibet GDP-je az elmúlt öt évtizedben kétszáznyolcvanegyszeresére bővült, az elmúlt húsz évben átlagosan tizenkettő és fél százalékos volt az éves emelkedés.
A kormánydokumentum kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedekben az önkéntes száműzetésben Indiában élő 14. dalai láma és köre igyekezett az úgynevezett „középutas” politikával a „nagy Tibet” elképzelést és a „magasabb fokú autonómiát” hirdetve a „tibeti függetlenség” gondolatát ébren tartani. A Fehér könyv szerzői megállapítják, e csoport „szeparatista cselekményei” ellentétesek a kínai alkotmánnyal.

Ki az örökös?
A Fehér könyv nyilvánosságra hozatala alkalmából tartott sajtótájékoztatón felvetődött a reinkarnáció kérdése is, illetve a központi kormánynak a legfőbb vallási vezetők kiválasztásában, illetve jóváhagyásában játszott szerepe.
A Kínai Kommunista Párt tibeti bizottságának illetékes vezetője Norbu Dondup úgy fogalmazott, „bármit is tesz, illetve mond a dalai láma, az nem változtat reinkarnáció jóváhagyásának Pekinget illető jogán”. Mint mondta, az újjászületésre alapozott utódlási rendszer a Csing-dinasztia óta a központi kormány által szabályozott.
A tibeti pártvezető utalt arra is, hogy a dalai láma megsértette a történelmi hagyományokat és a vallási szokásokat azzal, hogy 1995 májusában, öt évvel a tizedik pancsen láma halála után „kinevezte” a tizenegyedik pancsen lámát. Peking ezt érvénytelennek nevezte és ugyanabban az évben novemberben egy más módon „megtalált” kisfiú személyében ismerte el az utódlást. A dalai láma viszont ezt nyilvánította érvénytelennek.
A legfőbb tibeti vallási vezető által választott utód holléte ismeretlen, a kínai hatóságok gondoskodtak arról, hogy ne tudják Indiába szöktetni. Norbu Dondup vasárnap kérdésre válaszolva közölte, hogy a fiatalember tanul, normális és egészséges életet él. „Nem szeretné, ha bárki is zavarná” – fűzte hozzá.