A nyelv regényének folytatása
Google és Word sújtotta korunkban mit is jelenthet lelkiekben, szellemiekben, hogy megjelent A magyar helyesírás szabályai című könyv? Mi most válasz helyett főként néhány érdekesség okán beszélünk egy picit erről az amúgy igen fontos kötetről. Fontos nekünk, tollforgatóknak is, bár azt is elárulom, hogy A magyar helyesírás szabályai című könyvet többnyire a korrektor nyűvi, használja.
Harminc év
Az elmúlt hetekben majd minden médium hírt adott arról, hogy megjelent A magyar helyesírás szabályai című és az Új magyar helyesírás alcímet viselő kötet. S ahogy a kollégák, úgy adjuk közre mi is, hogy ennek a kötetnek ez a tizenkettedik kiadása, a tizenegyedik utoljára 1984-ben (!) látott napvilágot. Számomra akár ebből az egy tényből is számos következtetés lenne levonható, hiszen mégis csak különös, hogy cirka harminc év alatt állt össze új szabályrendszerré a nyelvtani, helyesírási szabályok frissítése.
Persze, tiszta sor, hogy a szabályok jelentős része nem változott, ugyanakkor az is világos, hogy beszélt és írott magyar nyelvünk pont az elmúlt harminc évben változott meg jelentősen, az eltelt, mondjuk száz évhez képest.
Ugyancsak rendkívül izgalmas végigvenni, hogy a rendkívül érzékeny nyelvhasználat milyen társadalmi, közéleti, politikai, kulturális és nem utolsó sorban technikai, ipari, demográfiai folyamatok szerint formálódott, változott. Én még azt is megkérdezném, hogy a nyelvtannal, helyesírással foglalkozó tudomány miért várt ennyi évtizedet a szabályok változásának kőbe vésésével? Mi befolyásolta nyelvünkkel foglalkozó tudorainkat a mindenki által érzékelhető változásokat miatti problémák feloldására? Sem hely, sem lehetőség nincs most a válaszokra, így inkább nézzünk magát a kötetet!
Elavult alakok
A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet legfontosabb tulajdonságai között találjuk, hogy a 12. kiadás tartalmazza az új helyesírási szabályokat, egy nyolcezer új szóval kibővített szótárt, valamint a teljes mű anyagának internetes hozzáféréshez szükséges kódot, mely a regisztrációt követő huszonnégy hónapon át biztosítja az ingyenességet.
A kötet külön fejezetben szól a változásokról, melyekről így ír rövid bevezetőjében: „A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek, csak különféle kisebb változtatások.” Az új szabályok megalkotása mellett megtörtént a szótár megújítása. A történelem kerekének forgását jelzi, hogy a szótárt érintő változásoknál többek között úgynevezett „elavult alakok” elhagyása is szükségessé vált. Jelentős változás érintette a szótárat az új szavak, kifejezések sora, valamint az, hogy kiegészült a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények és jellegzetes határon túli magyar szavak felvételével. Erre magyarázatként korrektül ír kommentet az alkotói kéz: „…ami szintén régi adóssága volt a szabályzatnak, hiszen a szabályzat szándéka szerint nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.” Számomra rendkívül szimpatikus volt, hogy az új szabályoknak köszönhetően több olyan szó is a kiejtés szerinti írásalakra kapott engedélyt, mint például a bédekker, a biennálé, illetve néhány szó, kifejezés esetében mind a fonetikus, mind az eredeti változat is helyes, mint például advent – ádvent, jazz – dzsessz, e-mail – ímél, pacemaker – pészméker, s kedvencem, a spray – szpré, amit már a 80-as évek elején is megénekelt a Hobo Blues Band.
A kötőjel léte, illetve nemléte
Számomra szintén érdekes, bár nem egészen meglepő fordulat egyes, korábban egybe illetve külön írt szavak, mostantól egybe illetve külön írása. Ilyen többek között az alsó fokú – alsófokú, gúzsbakötés – gúzsba kötés, görög katolikus – görögkatolikus, kemény tojás – keménytojás, nagyméretű – nagy méretű, nyitva tartás – nyitvatartás, sóskifli – sós kifli esete. Látható az is, hogy a kötőjel léte, illetve nemléte is újabb nagy szolgálatot tett a nyelvhelyességi szabályok megújulásában például az on-line onlinera, a PIN kód PIN-kódra, a sete-suta setesutára, a taj-szám tajszámra és a valószínűség-számítás valószínűségszámításra változott.
Úgy gondolom, hogy nekünk, magyaroknak nem lesz nehéz az új szabályokat megszoknunk, már csak azért sem, mert ezek zömét a gyakorlatban már használtuk, használjuk.
Egy gond lesz csak, ezt a fránya számítógépet kell majd valahogy rávenni, hogy ne huzigálja alá pirossal az új szabály szerint megváltozott módon leírt szavakat. No, de majd csak megszelídítjük őkelmét valahogy.
Harminc év
Az elmúlt hetekben majd minden médium hírt adott arról, hogy megjelent A magyar helyesírás szabályai című és az Új magyar helyesírás alcímet viselő kötet. S ahogy a kollégák, úgy adjuk közre mi is, hogy ennek a kötetnek ez a tizenkettedik kiadása, a tizenegyedik utoljára 1984-ben (!) látott napvilágot. Számomra akár ebből az egy tényből is számos következtetés lenne levonható, hiszen mégis csak különös, hogy cirka harminc év alatt állt össze új szabályrendszerré a nyelvtani, helyesírási szabályok frissítése.
Persze, tiszta sor, hogy a szabályok jelentős része nem változott, ugyanakkor az is világos, hogy beszélt és írott magyar nyelvünk pont az elmúlt harminc évben változott meg jelentősen, az eltelt, mondjuk száz évhez képest.
Ugyancsak rendkívül izgalmas végigvenni, hogy a rendkívül érzékeny nyelvhasználat milyen társadalmi, közéleti, politikai, kulturális és nem utolsó sorban technikai, ipari, demográfiai folyamatok szerint formálódott, változott. Én még azt is megkérdezném, hogy a nyelvtannal, helyesírással foglalkozó tudomány miért várt ennyi évtizedet a szabályok változásának kőbe vésésével? Mi befolyásolta nyelvünkkel foglalkozó tudorainkat a mindenki által érzékelhető változásokat miatti problémák feloldására? Sem hely, sem lehetőség nincs most a válaszokra, így inkább nézzünk magát a kötetet!
Elavult alakok
A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet legfontosabb tulajdonságai között találjuk, hogy a 12. kiadás tartalmazza az új helyesírási szabályokat, egy nyolcezer új szóval kibővített szótárt, valamint a teljes mű anyagának internetes hozzáféréshez szükséges kódot, mely a regisztrációt követő huszonnégy hónapon át biztosítja az ingyenességet.
A kötet külön fejezetben szól a változásokról, melyekről így ír rövid bevezetőjében: „A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek, csak különféle kisebb változtatások.” Az új szabályok megalkotása mellett megtörtént a szótár megújítása. A történelem kerekének forgását jelzi, hogy a szótárt érintő változásoknál többek között úgynevezett „elavult alakok” elhagyása is szükségessé vált. Jelentős változás érintette a szótárat az új szavak, kifejezések sora, valamint az, hogy kiegészült a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények és jellegzetes határon túli magyar szavak felvételével. Erre magyarázatként korrektül ír kommentet az alkotói kéz: „…ami szintén régi adóssága volt a szabályzatnak, hiszen a szabályzat szándéka szerint nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.” Számomra rendkívül szimpatikus volt, hogy az új szabályoknak köszönhetően több olyan szó is a kiejtés szerinti írásalakra kapott engedélyt, mint például a bédekker, a biennálé, illetve néhány szó, kifejezés esetében mind a fonetikus, mind az eredeti változat is helyes, mint például advent – ádvent, jazz – dzsessz, e-mail – ímél, pacemaker – pészméker, s kedvencem, a spray – szpré, amit már a 80-as évek elején is megénekelt a Hobo Blues Band.
A kötőjel léte, illetve nemléte
Számomra szintén érdekes, bár nem egészen meglepő fordulat egyes, korábban egybe illetve külön írt szavak, mostantól egybe illetve külön írása. Ilyen többek között az alsó fokú – alsófokú, gúzsbakötés – gúzsba kötés, görög katolikus – görögkatolikus, kemény tojás – keménytojás, nagyméretű – nagy méretű, nyitva tartás – nyitvatartás, sóskifli – sós kifli esete. Látható az is, hogy a kötőjel léte, illetve nemléte is újabb nagy szolgálatot tett a nyelvhelyességi szabályok megújulásában például az on-line onlinera, a PIN kód PIN-kódra, a sete-suta setesutára, a taj-szám tajszámra és a valószínűség-számítás valószínűségszámításra változott.
Úgy gondolom, hogy nekünk, magyaroknak nem lesz nehéz az új szabályokat megszoknunk, már csak azért sem, mert ezek zömét a gyakorlatban már használtuk, használjuk.
Egy gond lesz csak, ezt a fránya számítógépet kell majd valahogy rávenni, hogy ne huzigálja alá pirossal az új szabály szerint megváltozott módon leírt szavakat. No, de majd csak megszelídítjük őkelmét valahogy.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból