Bevallom férfiasan, én, kérem szépen, antikváriumba járok, és ott vásárolok is. Azt is bevallom töredelmesen, hogy piszok módon már több alkalommal nagy szerencsém volt ott és jó áron vásároltam könyvritkaságot. Ilyesmi történt a minap is, amikor egyetlen ezresért jutottam hozzá Norman Mailer Marilyn című 1973-ban piacra dobott legendás kötetének 1986-os magyar kiadásához.  A huszadik század legjobb „jónője” holtában sem hagyott hidegen. Íme!

Új női eszménykép
Marilyn Monroe élettörténetének akárhány feldolgozásával találkozom, mindig egy párharcot látok, melyben – nekem legalábbis úgy tűnik, hogy – egymást fogyasztja a 20. század és az isteni MM. Ma már tudjuk, hogy végül a 20. század győzedelmeskedett Marilyn fölött és befalta, felfalta, megette, megrágta és nem köpte ki, de lenyelte, szőröstül-bőröstül, atomdráma. Pedig úgy indult, hogy egy Norma Jeane Mortenson, később Norma Jeane Baker, még később Marilyn Monroe nevű csodaság szépen elfogyasztja az egész 20. századi hóbelevancot. Nagy esély volt rá, hiszen sokoldalú tehetsége, színészi, énekesi képességei is erre predesztinálták, a senkihez és semmihez sem hasonlítható ragyogó szépségét nem feledve. Marilyn volt az a nő, aki tényleg csupán néhányakkal együtt gyökeresen megváltoztatta a vizuális kultúrát, aki a lehető legmagasabb érzéki szinten tükrözte vissza a férfiak nők iránti vonzalmának megnyilvánulásait. Marilyn volt az, aki öntudatlanul, ösztönösen is megfelelő viselkedésével, öltözködésével, imidzsépítésével, filmszerepeivel, dalaival új fogalmakat vezetett be, sőt, új női eszménykép kialakítását gyökereztette meg az Egyesült Államokon keresztül az egész világon.

Gigantikus botrány
Mindezek ellenére csak Monroe 1962-es tragikus halálakor tudatosult először komolyan a világ számára, hogy egy kikutathatatlan és páratlan ikon veszett oda értelmetlenül, ahogy élete jelentős fordulatai is megmagyarázhatatlanul adtak sorsfonalára csapásra-csapást.
Norman Mailer író, aki az amerikai irodalom 20. századi úttörője, fenegyereke volt, klasszikus regény formai és tartalmi kereteiből kilépve új irányba fejlesztette a literatúrát.
A Marilyn című életrajzi könyv a fentebb felvázolt emberi sorsdrámát fejti ki kellő részletességgel, alapossággal és tegyük hozzá, némi szubjektivitással. Ez utóbbi valahol nagyon is furcsa, hiszen Mailert az újságírás amerikai pionírjaként is tisztelték (kétszer is megkapta a Pulitzer-díjat), Marilyn Monroe-ról írt életrajzi kötetének utolsó fejezete miatt azonban gigantikus botrány alakult ki. Az ok: Mailer nem kevesebbet állított Marilyn című most tárgyalt kötetében, mint, hogy az életében legendává vált nőt a CIA és az FBI ölette meg a Robert F. Kennedyvel való viszonya miatt. Az állítások dinamitként robbantották szét 1973-ban a világ közvéleményét, de az amerikait legfőképpen, Mailer később exkuzálta magát és elismerte, hogy „ezek a spekulációk nem voltak éppen példásak, ami a tárgyilagos újságírói tudósítást illeti”.

Az abszolút szépség
A magyar fordítás és kiadás hatalmasat tisztelgett a 20. század legjobb „jónője” előtt, az album formátumú kötetben számtalan ismert és kevésbé ismert, jó minőségű, nagyméretű, színes fotógráfia kapott helyet, melyekkel egyértelműen a férfiagyakba égették, hogy Marilyn Monroe-nál nagyobb vesztesége kevés volt a sztárvilágnak, hiszen egy olyan élet ért idejekorán érthetetlenül véget, amelynek főszereplője elmondhatja, hogy hivatása: az abszolút szépségű nő.