Ritka, bár hitem szerint, a többihez hasonlóan értékes része lapunknak, amikor egyházi kiadványokat ajánlunk olvasóinknak, ahogy most is, amikor Isó Dorottya veszprémi evangélikus lelkész Keresztény etika – Mindenkinek című kötetébe lapozunk bele.

Az emberi élet
Az evangélikus ihletésű kötet kiadásának gondolata a Dunántúli harangszó újságban hétről-hétre megjelenő cikksorozat fejezeteiből fakadt, abból az igényből, hogy az azt jegyző Isó Dorottya, keresztény etikára vonatkozó cikkeit egybefűzve, egybeszerkesztve is kezébe vehessék az érdeklődők. A kötet előszavában Ittzés János püspöktől ezt olvashatjuk: „Azért említem a tanulás, tanítás életünk végéig tartó kötelezettségét, mert Isó Dorottya munkáját a legjobb értelemben tankönyvnek tartom. Akár egyedül, akár családi közösségben olvassuk, tanulmányozzuk, hasznunkra lesz. Mert bizony nemcsak a keresztény dogmatikát, hanem az etikát is tanulni kell.”
Olvasóink azt kérdezhetik most, hogy valójában mi is ez az etika és miért fontos, hogy tanuljuk azt? A kötetben természetesen ott a válasz, mely az emberi élet számos területének hitbéli vonatkozásaiból fakad.

Alapvető kérdések és válaszok
A szerző ezen területek közül a legfontosabbakat, a családi közösség, a nép és az állam közössége, az alkotó közösség és az egyházi közösség csoportjait emeli és elemzi ki. Újságíróként tudjuk, hogy a helyes válaszok sokszor csak helyesen feltett kérdések révén kaphatók, a könyv első részében ezeket a kérdéseket fel is teszi a szerző: „Szükséges tehát végiggondolnunk: tudjuk-e, mit jelent biblikus értelemben erkölcsösnek, etikusnak lenni? Tudjuk-e honnan ered a keresztény erkölcs, min tájékozódik, hogyan épül fel? Tudjuk-e, mit jelentenek azok a kifejezések, melyek e világ sokszínű értékrendjében elsőbbséget élveznek, a Biblia összefüggésében? Mit értünk lelkiismereten, éréken, felebaráton, stb.? Tudjuk-e, hogy milyennek látja a Biblia az embert, s az emberi élet rendjeit, szerepeit, mit vall bűnösnek, és mit Istentől valónak, mit vall az emberi közösségekről, a családról, a nemzetről, mit vall a pénzről, a munkáról, mit  vall a keresztény ember életéről a keresztény közösségben, mit vall békéről és gazdaságról, mit vall az élet bármely elénk kerülő formájáról és kérdéséről?”
A fentiekből is kitűnik, hogy alapvető kérdések és válaszok könyve Isó Dorottya írásgyűjteménye. És igen, a kötet olvasója úgy is érezheti, egyfajta vasárnapi iskola, egyfajta hittan részesévé válhat.

Isten szavának engedve
Számomra mindig az az érdekes egy ilyen helyzetben, hogy a nem hívő olvasó miként viszonyul a keresztény dolgokról szóló írásokat szemlélve? Bizonyára lesznek, akik – ha egyáltalán veszik a bátorságot és lelket, hogy belelapozzanak – mégsem hajlanak afelé, hogy életüket a keresztény hitre alapozzák, de abban is biztos vagyok, hogy a hitet keresők szívét Isten szándéka szerint megnyithatja egy új és jó irányba, illetve a keresztény embereket megerősíti hitükben.
A kötet emellett magát a kort is, melyben született magyarázza, egy olyan időperiódusban világít fáklyaként a magyar olvasók előtt, amikor világpolitikai és jellegzetesen magyar közélet, illetve identitásbeli kérdések teszik próbára a mindennapok emberét. A fenti felsorolásban pedig mindezek ott vannak, a család, a nemzet, az alkotóközösségek és az egyházak nap, mint nap szerepelnek a közgondolkodás, a közérzelmek valóságos és virtuális színterein.
Isó Dorottya kötete annyiban is fontos, hogy ma már általános jelenség, hogy hívők és nem hívők is egyaránt folytonos döntéseket, válaszokat várnak Isten újszövetségi népétől, a Krisztus-követőktől, a szerző az ő általuk tettekben, szavakban, gondolatokban és hitben való megnyilvánulásokat rendezte egyetlen Isten adta gondolatmenetre felfűzve, a Biblia üzenetének, Isten szavának engedve.