Jancsó Miklós szeretői
Júliusban emlékezhettünk Hernádi Gyula magyar író, forgatókönyvíró tíz évvel ezelőtti halálára, illetve munkásságára, pályájára, könyveire, forgatókönyveire, egyéb munkáira. Hernádi Jancsóval való kapcsolatát talán legizgalmasabb módon az 1988-as keltezésű Jancsó Miklós szeretői című kötetében rajzolta meg, erről beszélünk most egy kicsit.
Fantasztikus duett
Az örök magyar filmes páros, a Jancsó-Hernádi kettős minden időn túli fantasztikus duett volt. Jancsó Miklós filmrendező és Hernádi Gyula írói, alkotói sorsa olyannyira összefonódott, amennyire nemigen van példa a filmes szakmában, sem itthon, sem külhonban. Hernádi negyven kötettel örvendeztette meg a világot, ezekből a regényeiből, elbeszéléseiből Jancsó Miklós sokat filmre vitt, illetve közösen írtak filmforgatókönyveket, de Hernádi húsz színházi darabot is írt, ezek közül jó pár a már korábban megírt regényeinek, elbeszéléseinek adaptációja, nem egynek ugyancsak Jancsó volt a rendezője.
A bibliográfiából erőteljesen kitűnik az 1988-ban kiadott Jancsó Miklós szeretői című elbeszélés- illetve sztorigyűjtemény, melynek alapvető pikantériája, hogy azt a címszereplő Jancsó nem akarta a kiadás előtt átnézni, már csak a boltkész változattal volt hajlandó szembesülni. Valahol ez is jelzi Jancsó és Hernádi évszázados barátságát, egymás iránti bizalmának vitathatatlanságát.
Film- és irodalomtörténeti kaland
Hernádi Gyula Jancsó Miklós szeretői című könyvbén is megnyilvánuló, egyszerre zseniális és egyszerre polgárpukkasztóan provokatív írói megoldásai a rajongás szintjén máris érthetők. Mert, ahogy ő írja a kötet elején a rendezőnek címzett szövegben: „A cselekvési stratégiák gazdagsága, a megfontolt bölcsesség mélysége, a már-már gyerekes humor színes fordulatai, kiegyenlítődést, az egyensúlyt kereső fiatalos figyelem, a problémamegoldó gondolkodás bátorsága mind olyan tulajdonságok, melyeknek együttes jelenléte egyetlen emberben meglehetősen ritka dolog. Filmjeidről, közös filmjeinkről elég sokat vitatkoztak, vitatkoznak világszerte, róluk nem akarok most szót ejteni. Ebben a könyvben csak a szerelemről, szerelmeidről, szeretőidről kívánok írni.”
A merész film- és irodalomtörténeti kalandnak is felfogható könyvben – szintén Hernádi vakmerő alkotói elképzelésének engedelmeskedve – minden hölgyszereplő neve eredetiben, illetve valós monogrammal jelenik meg, ezzel is fokozva a kiadás évében hatvanhét éves Jancsó szerelemeit taglaló kötet iránti érdeklődést.
Hernádi tizenkét fejezetre osztja a magyar filmrendező szeretőiről szóló történetfűzért, bár rögtön az első fejezetet a Hány szerető ötszáztizennégy szerető? nevezi el, ezzel téve kellően meredek röppályára a könyv alaphangulatát.
Valóság és fikció
A szerző ügyesen keveri a kötet egyes elbeszéléseiben a valóságos és kitalált elemeket. Néhány történetről már az elején, vagy a végén kiderül, hogy valóban a szerelemről, vagy a szerelem irodalomtörténetből ismert nagymesteriről szól. Ezok természetesen nem Jancsó névre hallgattak, de a rendező is sokat gondolt rájuk vagy jelenítette meg alakjukat különböző filmjeiben. Így a leírtak jelentős része fikció, például de Sade márki vagy Casanova esetében is. Egy másik elbeszélésben az alkotás korszakában is már provokatívnak számító „Hogyan szaporodnak a homoszexuálisok?” címmel vezeti fel a rendező, a saját neméhez vonzódókról kialakult véleményét. Ugyanilyen hévvel ír Hernádi Jancsó AIDS-szel kapcsolatos véleményéről, illetve arra is kapacitálja a rendezőt, hogy képzeletben utazzon előre az időben, hogy megállapításokat tegyen a jövő szexkultúrájáról, a társadalom elöregedéséről, a táplálkozási szokások megváltozásáról és dolgokról, hasonló problémákról.
Apropó jövő, fontos elem a kötetben a Hernádi és Jancsó által is már a 70-es évektől favorizált prófétálás, jóslás, alternatív valóságokra való utalás, transzcendens érzékelések, ezoterikus tudományoskodások. E kötetben is előjön ez az igény részükről, Hernádi eleve onnan indítja Jancsó kivonatos életrajz leírását, hogy hosszan elemzi születési dátumából fakadóan a mérleg zodiákus jegyben született filmrendező jellemzőit, tulajdonságait.
A Jancsó Miklós szeretői érdekes és az író, Hernádi Gyulától már korábbról megszokott olvasmányos és fantáziadús történet- és sztorihalmaz, mely elsősorban a legendás alkotópáros gondolatvilágáról és az általuk képviselt kultúrkörről árul el legtöbbet.
Fantasztikus duett
Az örök magyar filmes páros, a Jancsó-Hernádi kettős minden időn túli fantasztikus duett volt. Jancsó Miklós filmrendező és Hernádi Gyula írói, alkotói sorsa olyannyira összefonódott, amennyire nemigen van példa a filmes szakmában, sem itthon, sem külhonban. Hernádi negyven kötettel örvendeztette meg a világot, ezekből a regényeiből, elbeszéléseiből Jancsó Miklós sokat filmre vitt, illetve közösen írtak filmforgatókönyveket, de Hernádi húsz színházi darabot is írt, ezek közül jó pár a már korábban megírt regényeinek, elbeszéléseinek adaptációja, nem egynek ugyancsak Jancsó volt a rendezője.
A bibliográfiából erőteljesen kitűnik az 1988-ban kiadott Jancsó Miklós szeretői című elbeszélés- illetve sztorigyűjtemény, melynek alapvető pikantériája, hogy azt a címszereplő Jancsó nem akarta a kiadás előtt átnézni, már csak a boltkész változattal volt hajlandó szembesülni. Valahol ez is jelzi Jancsó és Hernádi évszázados barátságát, egymás iránti bizalmának vitathatatlanságát.
Film- és irodalomtörténeti kaland
Hernádi Gyula Jancsó Miklós szeretői című könyvbén is megnyilvánuló, egyszerre zseniális és egyszerre polgárpukkasztóan provokatív írói megoldásai a rajongás szintjén máris érthetők. Mert, ahogy ő írja a kötet elején a rendezőnek címzett szövegben: „A cselekvési stratégiák gazdagsága, a megfontolt bölcsesség mélysége, a már-már gyerekes humor színes fordulatai, kiegyenlítődést, az egyensúlyt kereső fiatalos figyelem, a problémamegoldó gondolkodás bátorsága mind olyan tulajdonságok, melyeknek együttes jelenléte egyetlen emberben meglehetősen ritka dolog. Filmjeidről, közös filmjeinkről elég sokat vitatkoztak, vitatkoznak világszerte, róluk nem akarok most szót ejteni. Ebben a könyvben csak a szerelemről, szerelmeidről, szeretőidről kívánok írni.”
A merész film- és irodalomtörténeti kalandnak is felfogható könyvben – szintén Hernádi vakmerő alkotói elképzelésének engedelmeskedve – minden hölgyszereplő neve eredetiben, illetve valós monogrammal jelenik meg, ezzel is fokozva a kiadás évében hatvanhét éves Jancsó szerelemeit taglaló kötet iránti érdeklődést.
Hernádi tizenkét fejezetre osztja a magyar filmrendező szeretőiről szóló történetfűzért, bár rögtön az első fejezetet a Hány szerető ötszáztizennégy szerető? nevezi el, ezzel téve kellően meredek röppályára a könyv alaphangulatát.
Valóság és fikció
A szerző ügyesen keveri a kötet egyes elbeszéléseiben a valóságos és kitalált elemeket. Néhány történetről már az elején, vagy a végén kiderül, hogy valóban a szerelemről, vagy a szerelem irodalomtörténetből ismert nagymesteriről szól. Ezok természetesen nem Jancsó névre hallgattak, de a rendező is sokat gondolt rájuk vagy jelenítette meg alakjukat különböző filmjeiben. Így a leírtak jelentős része fikció, például de Sade márki vagy Casanova esetében is. Egy másik elbeszélésben az alkotás korszakában is már provokatívnak számító „Hogyan szaporodnak a homoszexuálisok?” címmel vezeti fel a rendező, a saját neméhez vonzódókról kialakult véleményét. Ugyanilyen hévvel ír Hernádi Jancsó AIDS-szel kapcsolatos véleményéről, illetve arra is kapacitálja a rendezőt, hogy képzeletben utazzon előre az időben, hogy megállapításokat tegyen a jövő szexkultúrájáról, a társadalom elöregedéséről, a táplálkozási szokások megváltozásáról és dolgokról, hasonló problémákról.
Apropó jövő, fontos elem a kötetben a Hernádi és Jancsó által is már a 70-es évektől favorizált prófétálás, jóslás, alternatív valóságokra való utalás, transzcendens érzékelések, ezoterikus tudományoskodások. E kötetben is előjön ez az igény részükről, Hernádi eleve onnan indítja Jancsó kivonatos életrajz leírását, hogy hosszan elemzi születési dátumából fakadóan a mérleg zodiákus jegyben született filmrendező jellemzőit, tulajdonságait.
A Jancsó Miklós szeretői érdekes és az író, Hernádi Gyulától már korábbról megszokott olvasmányos és fantáziadús történet- és sztorihalmaz, mely elsősorban a legendás alkotópáros gondolatvilágáról és az általuk képviselt kultúrkörről árul el legtöbbet.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból