A magyar miniszterelnök és kormányzatának politikája nem könnyen illeszthető be a nyugat-európai jobbközép politikába – hangsúlyozta a The Second Term of Viktor Orbán – Beyond Prejudice and Enthusiasm (Orbán Viktor második ciklusa – előítéleten és lelkesedésen túl) című kötet bemutatóján a kiadvány egyik szerkesztője.

Nem ellenséges, de kritikus
A Londonban megjelent kötetet Budapesten John O'Sullivan brit újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója, a könyv társszerkesztője, Bod Péter Ákos volt miniszter, majd jegybankelnök és Hörcher Ferenc politikai filozófus mutatta be.
Az MTI tudósítása szerint John O'Sullivan brit újságíró, a Danube Institute elnöke arról beszélt: a csaknem háromszáz oldalas munkában az Orbán-kormányzattal ellenséges tanulmányok nem jelentek meg, erősen kritikusak viszont igen.
Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy Európa legtöbb részén továbbra is tartják magukat azok a hangok, amelyek autoriter rendszer kialakításával és a demokrácia visszaszorításával vádolják évek óta a magyar kormányt és vezetőjét. Veszélyes azonban az autokráciát, azaz tekintélyelvűséget összekeverni a tekintéllyel, határozottsággal – fogalmazott. Szerinte a kritikusai sem állítják Orbánról, hogy illegális lenne, amit csinál, majd megemlítette, hogy Margaret Thatchert is diktátornak nevezte egyszer a New York Times, mert „bátor politikai lépéseket tett”, melyek nélkül „csak bénázás van” a kellően határozott politikai vezetés helyett.
A kormányzat láthatóan építeni akarja az országot, a liberális demokrácia elleni támadás vádja pedig mélységes félreértésből fakad – jelentette ki.

Erős állam
A magyar gazdaság viszonylag jó állapotban van, de nem lehet megmondani, hogy jól működnek-e az alkalmazott innovatív megoldások – fejtette ki a hangsúlyozottan tudományos szakemberként megnyilatkozó Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök, aki Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként tevékenykedett.
A 2010 előtti nyolc esztendő szocialista kormányzása nemcsak pénzügyi tekintetben, hanem a foglalkoztatás terén is katasztrofális volt – mondta. Megjegyezve: a magánszektorban a foglalkoztatottság a válság előtti szintet még nem érte el, a közszférában pedig a közmunka miatt haladja meg.
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a huszonhét százalékos áfa a feketegazdaságnak felhívás keringőre, de sújtja a szolgáltatóipart is, amelyben sokkal inkább van Magyarország jövője, mint a termelésben. Ugyanakkor kritikaként fogalmazható meg, hogy az erős állam nem konzultál az érintettekkel, sok az improvizáció és a korrekciók korrekciója a kormányzás során – tette hozzá.

Az orbánizmus története
A kötet fülszövege azt emeli ki, hogy a könyv Orbán Viktor és az orbánizmus történetének első vázlata. A bevezető tanulmányt követő tizenegy esszé nagy többsége az 1989 óta eltelt huszonhat esztendő magyarországi politikai realitásával foglalkozik, felrajzolva a Fidesz és a pártot markánsan meghatározó Orbán Viktor eddigi pályaképét.
Orbán politikai karrierjét érdekes meglátásba helyezte, amikor Nick Thorpe kérdésére válaszolva azt mondta: a miniszterelnök pályafutása beleilleszkedhet abba a sorba, melyben Magyarországon Ferenc József, Horthy, majd Kádár vezette hosszú ideig az országot. Hörcher Ferenc politikai filozófus ehhez annyit tett hozzá, Orbán hatalma konszolidálása után kihívó nélküli, először félt, és csak utána szeretett vezetővé válhat, amiből már sokat látott a magyar történelem, és már most tagadhatatlan, hogy Orbán a rendszerváltást követő időszak legfontosabb figurája.
A John O'Sullivan és Pócza Kálmán, a Danube Institute tudományos igazgatója által szerkesztett – a budapesti BL Nonprofit Kft. és a londoni Social Affairs Unit által a Danube Institute-tal együttműködésben megjelentetett – könyvben mások mellett Ablonczy Bálint, Bod Péter Ákos, Élő Anita, Stumpf András és Csizmadia Ervin írásai olvashatóak. Rajcsányi Gellért pedig a miniszterelnök két tanácsadójával, Lánczi Andrással és Tellér Gyulával készített interjút a kötethez.