Két pogány közt egy hazáért
Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökének a Két pogány közt egy hazáért című könyvét mutatták be Kolozsváron.
A Méry Ratio kiadó és a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány által megjelentetett könyv a Toró T. Tibor elmúlt huszonöt évben írt tanulmányainak, publicisztikáinak a gyűjteménye, amelyet egy a politikussal készült interjú egészít ki.
Főhatalom, autonómia
A kuruc nótából vett kötetcím arra utal, hogy Toró T. Tibor az egykori kuruc-labanc ellentétben találta meg azt a modellt, amely nézetei szerint az erdélyi magyar közösségen belüli mai törésvonalat is leírja.
Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai elitet a román főhatalomhoz való viszonyulás osztja meg. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság „kurucai” az autonómiára épülő önálló politizálással szolgálnák a közösségüket, a közösség „labancai” viszont a főhatalomba beépülve tennék ezt. A politikus a labanc attitűdöt a bukaresti kormányokban gyakran szerepet vállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ), a kuruc attitűdöt pedig az autonómiaküzdelmet előtérbe helyező kis pártokban és politikai szervezetekben vélte felfedezni.
Hit és meggyőződés
Azt is lehetségesnek tartotta, hogy az erdélyi magyarság „kurucai és labancai” együttműködjenek a közösség érdekében, ehhez azonban szerinte arra lenne szükség, hogy összemérhető erőt képviseljenek. „Míg a kuruc oldalon nincsen megfelelő erő, a labanc oldal úgy gondolja, hogy ha belehúz, megsemmisítheti politikailag a kuruc típusú szerveződéseket” – vélekedett a politikus. Hozzátette, a megsemmisítő igyekezetnek az autonómia iránt elkötelezett tábor hite, meggyőződése vet gátat.
Toró úgy vélte, „életveszélyes” a bukaresti hatalmi struktúrákba beépülni, hiszen a román nemzetállam nem közösségként, hanem személyenként próbálja integrálni a magyarokat, ezzel pedig az asszimilációjukra tör.
Szakadás
Az erdélyi magyar érdekképviselet huszonöt éves múltjára visszatekintve Toró T. Tibor elmondta, több mint egy évtizeden át vélte úgy, hogy az RMDSZ helyesen döntött 1993-ban úgy, hogy államstruktúrába szerveződik. Ma viszont azt látja, hogy az állammodell nem működhet olyan „erőszakszervek” nélkül, amelyek betartatják a szabályokat. Hibának vélte azt is, hogy 2003-ban, amikor szakadás következett be az RMDSZ és Tőkés László között, Tőkés hívei nem pártot hoztak létre, hanem egy másik ernyőszervezetet.
Toró T. Tibor 1990-től fontos szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Előbb a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének az elnökeként, majd a Reform Tömörülés platform elnökeként képviselt ellenzéki hangot az RMDSZ-ben. 2000 és 2008 között a szövetség parlamenti képviselője, 2012-től 2014-ig az EMNP elnöke volt.
A Méry Ratio kiadó és a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány által megjelentetett könyv a Toró T. Tibor elmúlt huszonöt évben írt tanulmányainak, publicisztikáinak a gyűjteménye, amelyet egy a politikussal készült interjú egészít ki.
Főhatalom, autonómia
A kuruc nótából vett kötetcím arra utal, hogy Toró T. Tibor az egykori kuruc-labanc ellentétben találta meg azt a modellt, amely nézetei szerint az erdélyi magyar közösségen belüli mai törésvonalat is leírja.
Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai elitet a román főhatalomhoz való viszonyulás osztja meg. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság „kurucai” az autonómiára épülő önálló politizálással szolgálnák a közösségüket, a közösség „labancai” viszont a főhatalomba beépülve tennék ezt. A politikus a labanc attitűdöt a bukaresti kormányokban gyakran szerepet vállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ), a kuruc attitűdöt pedig az autonómiaküzdelmet előtérbe helyező kis pártokban és politikai szervezetekben vélte felfedezni.
Hit és meggyőződés
Azt is lehetségesnek tartotta, hogy az erdélyi magyarság „kurucai és labancai” együttműködjenek a közösség érdekében, ehhez azonban szerinte arra lenne szükség, hogy összemérhető erőt képviseljenek. „Míg a kuruc oldalon nincsen megfelelő erő, a labanc oldal úgy gondolja, hogy ha belehúz, megsemmisítheti politikailag a kuruc típusú szerveződéseket” – vélekedett a politikus. Hozzátette, a megsemmisítő igyekezetnek az autonómia iránt elkötelezett tábor hite, meggyőződése vet gátat.
Toró úgy vélte, „életveszélyes” a bukaresti hatalmi struktúrákba beépülni, hiszen a román nemzetállam nem közösségként, hanem személyenként próbálja integrálni a magyarokat, ezzel pedig az asszimilációjukra tör.
Szakadás
Az erdélyi magyar érdekképviselet huszonöt éves múltjára visszatekintve Toró T. Tibor elmondta, több mint egy évtizeden át vélte úgy, hogy az RMDSZ helyesen döntött 1993-ban úgy, hogy államstruktúrába szerveződik. Ma viszont azt látja, hogy az állammodell nem működhet olyan „erőszakszervek” nélkül, amelyek betartatják a szabályokat. Hibának vélte azt is, hogy 2003-ban, amikor szakadás következett be az RMDSZ és Tőkés László között, Tőkés hívei nem pártot hoztak létre, hanem egy másik ernyőszervezetet.
Toró T. Tibor 1990-től fontos szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Előbb a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének az elnökeként, majd a Reform Tömörülés platform elnökeként képviselt ellenzéki hangot az RMDSZ-ben. 2000 és 2008 között a szövetség parlamenti képviselője, 2012-től 2014-ig az EMNP elnöke volt.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból