Bartókról írt egy ír
Átfogó Bartók-életrajz jelent meg David Coopernek, a Leedsi Egyetem professzorának tollából. Az ír szerző a Bartók Bélához való viszonyáról és a komponista lehetséges Asperger-szindrómájáról is beszélt.
Három dimenzió
„Több mint negyven évvel ezelőtt, belfasti gyerekkorom idején ismertem meg Bartók zenéjét. Zongora- és ütőhangszeres tanulmányaim alatt sok művét tanultam meg, a zeneiskolában behatóan elemeztük a 6. vonósnégyest, és az egyetemi felvételimre is Bartók-zongoradarabbal készültem. Korai zeneszerzői és zenetudományi tanulmányaim alatt Bartók volt az egyik legnagyobb szerelmem. Concerto zenekarra című művéről könyvet is írtam, amely a Cambridge University Pressnél jelent meg 1996-ban, és később is több könyvfejezetet és cikket írtam róla” – idézte fel.
David Cooper kiemelte azt is, hogy a gazdag népzenei hagyományokkal bíró Írország szülöttjeként különösen megfogta az, ahogyan Bartók összhangba tudta hozni a magyar népzenei forrást a haladó nemzetközi zene nyelvével, és ezzel egy teljesen eredeti hangra talált rá.
„Azt is csodáltam benne, hogy négy területen – zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként – is a legmagasabb színvonalon tűnt ki, mégis hihetetlenül szerény maradt. Számomra egyike volt a nagy humanistáknak; kiváló példakép egy fiatal muzsikusnak.”
A kötet az említett négy területen írja le Bartók munkásságát, mégpedig három dimenzió mentén. Először, a korabeli magyarországi és nemzetközi politikai színtérrel szemben; másodszor, népzenegyűjtő és -rendszerező tevékenységének fényében; végül harmadszor, számos mély barátsága mentén, különös tekintettel a zenésztársakkal való kapcsolatára – fejtette ki a távirati irodának adott interjúban a szerző.
Hű volt személyiségéhez
A könyv elemzi majdnem az összes érett művet is. Mint Cooper megjegyezte, ezeknek az elemzéseknek a megértése sokszor tudományos felkészültséget igényel, de a könyv többi részét reményei szerint a laikus olvasók is élvezni tudják.
A forrásokra vonatkozó kérdésre elmondta: bár óriási az angol nyelvű Bartók-irodalom, a komponista számos levele még mindig nem jelent meg angolul, ezek feldolgozásában egy budapesti magyar kollégája volt a segítségére. A legfontosabb forrásai közé tartoztak a Bartók Béla családi levelei és a Bartók Béla levelei című kiadványok, de mások mellett felhasználta a komponista fiai által írt műveket – Apám életének krónikája és My Father – is.
A könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az autizmushoz tartozó pszichiátriai kórkép, az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta. Mint David Cooper kifejtette, ez nem saját állítása, a könyvben Michael Fitzgeraldot, a dublini Trinity College pszichiáter professzorát idézi, aki szerint a magyar zeneszerzőnél kimutatható az Asperger-szindróma számos jegye. Mint mondta, ő személyesen némileg szkeptikus ezzel kapcsolatban, ahogyan a könyv utószavában is kifejti.
Eszerint Bartók kevés energiát fordított a számára kevésbé érdekes emberekkel való viselkedés apró részleteire, amit egyesek szociális diszfunkciónak, sőt az autizmus tünetének is tarthatnak. Cooper ezzel szemben – bár hangsúlyozza, hogy nem kompetens a pszichiátria területén – úgy véli, hogy Bartók tulajdonképpen csak hű volt saját, számos hatás által megformált személyiségéhez. E hatások közül Cooper kiemeli a komponista nevelkedésének hányattatásait és stressz-hatásait (így apja korai halálát, a betegségeket, gyakori költözéseket és pénzügyi bizonytalanságot), a meghatározó anyai befolyást, valamint az intenzív zenei képzés kihívásait.
„Szeretem Magyarországot”
David Cooper elmondta: tovább szeretné tanulmányozni Bartók életművét, és Magyarországra is visszatér.
„Szeretem Magyarországot, rendszeresen ellátogatok oda – Budapest a kedvenc városom a világon –, és egész biztosan visszatérek, hogy tovább kutakodjak ez után az ember után. Bármennyire is meg akarunk érteni egy embert és az életművét, valójában csak a felszínt kapargatjuk. Nagyon sok mindent fel szeretnék még fedezni erről a nagy magyar zeneszerzőről, és remélem, meglesz erre a lehetőségem is" –fogalmazott.
David Cooper zeneszerző és zenetudós, a University of Leeds professzora és dékánja. Béla Bartók című 456 oldalas monográfiája az Egyesült Királyságban áprilisban, az Egyesült Államokban júniusban jelent meg a Yale University Press gondozásában. A könyvről többek között a The Washington Post is közölt kritikát.
Ez Cooper kilencedik könyve. Korábbi köteteiben többek között Bernard Herrmann amerikai filmzeneszerzővel és Észak-Írország hagyományos zenéjével foglalkozott, jelenlegi projektjében pedig egy másik filmzeneszerző, Trevor Jones munkásságát kutatja.
Három dimenzió
„Több mint negyven évvel ezelőtt, belfasti gyerekkorom idején ismertem meg Bartók zenéjét. Zongora- és ütőhangszeres tanulmányaim alatt sok művét tanultam meg, a zeneiskolában behatóan elemeztük a 6. vonósnégyest, és az egyetemi felvételimre is Bartók-zongoradarabbal készültem. Korai zeneszerzői és zenetudományi tanulmányaim alatt Bartók volt az egyik legnagyobb szerelmem. Concerto zenekarra című művéről könyvet is írtam, amely a Cambridge University Pressnél jelent meg 1996-ban, és később is több könyvfejezetet és cikket írtam róla” – idézte fel.
David Cooper kiemelte azt is, hogy a gazdag népzenei hagyományokkal bíró Írország szülöttjeként különösen megfogta az, ahogyan Bartók összhangba tudta hozni a magyar népzenei forrást a haladó nemzetközi zene nyelvével, és ezzel egy teljesen eredeti hangra talált rá.
„Azt is csodáltam benne, hogy négy területen – zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként – is a legmagasabb színvonalon tűnt ki, mégis hihetetlenül szerény maradt. Számomra egyike volt a nagy humanistáknak; kiváló példakép egy fiatal muzsikusnak.”
A kötet az említett négy területen írja le Bartók munkásságát, mégpedig három dimenzió mentén. Először, a korabeli magyarországi és nemzetközi politikai színtérrel szemben; másodszor, népzenegyűjtő és -rendszerező tevékenységének fényében; végül harmadszor, számos mély barátsága mentén, különös tekintettel a zenésztársakkal való kapcsolatára – fejtette ki a távirati irodának adott interjúban a szerző.
Hű volt személyiségéhez
A könyv elemzi majdnem az összes érett művet is. Mint Cooper megjegyezte, ezeknek az elemzéseknek a megértése sokszor tudományos felkészültséget igényel, de a könyv többi részét reményei szerint a laikus olvasók is élvezni tudják.
A forrásokra vonatkozó kérdésre elmondta: bár óriási az angol nyelvű Bartók-irodalom, a komponista számos levele még mindig nem jelent meg angolul, ezek feldolgozásában egy budapesti magyar kollégája volt a segítségére. A legfontosabb forrásai közé tartoztak a Bartók Béla családi levelei és a Bartók Béla levelei című kiadványok, de mások mellett felhasználta a komponista fiai által írt műveket – Apám életének krónikája és My Father – is.
A könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az autizmushoz tartozó pszichiátriai kórkép, az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta. Mint David Cooper kifejtette, ez nem saját állítása, a könyvben Michael Fitzgeraldot, a dublini Trinity College pszichiáter professzorát idézi, aki szerint a magyar zeneszerzőnél kimutatható az Asperger-szindróma számos jegye. Mint mondta, ő személyesen némileg szkeptikus ezzel kapcsolatban, ahogyan a könyv utószavában is kifejti.
Eszerint Bartók kevés energiát fordított a számára kevésbé érdekes emberekkel való viselkedés apró részleteire, amit egyesek szociális diszfunkciónak, sőt az autizmus tünetének is tarthatnak. Cooper ezzel szemben – bár hangsúlyozza, hogy nem kompetens a pszichiátria területén – úgy véli, hogy Bartók tulajdonképpen csak hű volt saját, számos hatás által megformált személyiségéhez. E hatások közül Cooper kiemeli a komponista nevelkedésének hányattatásait és stressz-hatásait (így apja korai halálát, a betegségeket, gyakori költözéseket és pénzügyi bizonytalanságot), a meghatározó anyai befolyást, valamint az intenzív zenei képzés kihívásait.
„Szeretem Magyarországot”
David Cooper elmondta: tovább szeretné tanulmányozni Bartók életművét, és Magyarországra is visszatér.
„Szeretem Magyarországot, rendszeresen ellátogatok oda – Budapest a kedvenc városom a világon –, és egész biztosan visszatérek, hogy tovább kutakodjak ez után az ember után. Bármennyire is meg akarunk érteni egy embert és az életművét, valójában csak a felszínt kapargatjuk. Nagyon sok mindent fel szeretnék még fedezni erről a nagy magyar zeneszerzőről, és remélem, meglesz erre a lehetőségem is" –fogalmazott.
David Cooper zeneszerző és zenetudós, a University of Leeds professzora és dékánja. Béla Bartók című 456 oldalas monográfiája az Egyesült Királyságban áprilisban, az Egyesült Államokban júniusban jelent meg a Yale University Press gondozásában. A könyvről többek között a The Washington Post is közölt kritikát.
Ez Cooper kilencedik könyve. Korábbi köteteiben többek között Bernard Herrmann amerikai filmzeneszerzővel és Észak-Írország hagyományos zenéjével foglalkozott, jelenlegi projektjében pedig egy másik filmzeneszerző, Trevor Jones munkásságát kutatja.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból