Mindszenty szellemi öröksége
Megjelent Mindszenty József bíboros emlékiratainak első teljes kiadása a 86. Ünnepi Könyvhétre. A csaknem nyolcszáz oldalas kötet hetek óta a legkeresettebb könyvek között van a Helikon Kiadó online rendelési listáján.
Áttekinthető és követhető
A néhai bíboros, hercegprímás tárgyi és szellemi hagyatékát őrző és gondozó Magyarországi Mindszenty Alapítvány szerint az Emlékirataim című kötettel Mindszenty József máig kiadatlan gazdag szellemi örökségét szeretnék minél szélesebb körben elérhetővé tenni.
Az alapítványi levéltárban őrzött harmincegy doboznyi iratanyag feldolgozása során kiderült, hogy a bíboros – amint lehetősége nyílt rá – már 1956 előtti fogságának idején elkezdte rövid jegyzetekbe foglalni személyes emlékeit. Ezeket az írásokat fogságról fogságra magával vitte, az amerikai követségen töltött „félrabság” idején tovább gyarapította, és a bécsi Pázmáneumban véglegesítette. A kiadásra szánt emlékiratszöveg tisztázott és legépelt változata 1973 őszére készült el, ez volt a korszakos jelentőségű munka első szövegváltozata.
Természetesen az 1974-ben megjelent első kiadásba és a későbbi hazai kiadásokba nem került be sok érdekes és fontos korábbi szövegrész. A 2015-ös Mindszenty jubileumi évben kiadott egyetlen kötetbe ugyanakkor bekerült csaknem a teljes, jól áttekinthető és követhető szöveganyag.
Személyes és emberi
A kiadó közleménye szerint Mindszenty bíboros önéletírásának három rétege van: az első a már ismert szöveg, a másodikat az 1974-es szerkesztés során kimaradt szövegrészek alkotják, végül a harmadik a tematikus szerzői jegyzetek gondosan válogatott, szerkesztett anyaga. 1974-ben éppen azokat a részeket kellett lerövidíteni, amelyek a magyar olvasó számára a legizgalmasabbak, mert a nyugati közönség számára ezek kevésbé lettek volna érthetőek.
A most először megjelenő szerzői jegyzetek nem gondosan megfogalmazott tanulmányok, hanem Mindszenty bíborosnak szinte az eseményekkel egy időben lejegyzett, nagyon személyes és emberi reflexiói az átélt eseményekről, a magyar és nemzetközi történésekről.
Az ismertetőben figyelemre méltónak nevezték azokat a szövegeket, amelyekben a hercegprímás a vele és egyházával szemben elkövetett cselekedetekért felelős pártvezetők jellemrajzát készítette el.
Isten szolgája
Erdő Péter bíboros a könyv bevezetőjében azt írta: „Ez a kötet Isten Szolgája, Mindszenty József emlékiratainak különleges kiadása. Számos olyan szöveget tartalmaz, amely a nyomtatott kötetekben eddig nem szerepelt, de a mai magyar olvasó számára rendkívül érdekes lehet. Adja Isten, hogy ez a reprezentatív kötet is hozzájáruljon Mindszenty bíboros személyének, hősies helytállásának, hitének mélyebb megértéséhez és tiszteletéhez!”
Mindszenty József 1945 szeptemberében lett a magyar katolikus egyház vezetője, XII. Piusz pápa előbb esztergomi érsekké, pár hónappal később bíborossá nevezte ki. 1948. december 26-án jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadult ki fogságából. A szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án hagyta el a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el.
A magyar Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájában.
Áttekinthető és követhető
A néhai bíboros, hercegprímás tárgyi és szellemi hagyatékát őrző és gondozó Magyarországi Mindszenty Alapítvány szerint az Emlékirataim című kötettel Mindszenty József máig kiadatlan gazdag szellemi örökségét szeretnék minél szélesebb körben elérhetővé tenni.
Az alapítványi levéltárban őrzött harmincegy doboznyi iratanyag feldolgozása során kiderült, hogy a bíboros – amint lehetősége nyílt rá – már 1956 előtti fogságának idején elkezdte rövid jegyzetekbe foglalni személyes emlékeit. Ezeket az írásokat fogságról fogságra magával vitte, az amerikai követségen töltött „félrabság” idején tovább gyarapította, és a bécsi Pázmáneumban véglegesítette. A kiadásra szánt emlékiratszöveg tisztázott és legépelt változata 1973 őszére készült el, ez volt a korszakos jelentőségű munka első szövegváltozata.
Természetesen az 1974-ben megjelent első kiadásba és a későbbi hazai kiadásokba nem került be sok érdekes és fontos korábbi szövegrész. A 2015-ös Mindszenty jubileumi évben kiadott egyetlen kötetbe ugyanakkor bekerült csaknem a teljes, jól áttekinthető és követhető szöveganyag.
Személyes és emberi
A kiadó közleménye szerint Mindszenty bíboros önéletírásának három rétege van: az első a már ismert szöveg, a másodikat az 1974-es szerkesztés során kimaradt szövegrészek alkotják, végül a harmadik a tematikus szerzői jegyzetek gondosan válogatott, szerkesztett anyaga. 1974-ben éppen azokat a részeket kellett lerövidíteni, amelyek a magyar olvasó számára a legizgalmasabbak, mert a nyugati közönség számára ezek kevésbé lettek volna érthetőek.
A most először megjelenő szerzői jegyzetek nem gondosan megfogalmazott tanulmányok, hanem Mindszenty bíborosnak szinte az eseményekkel egy időben lejegyzett, nagyon személyes és emberi reflexiói az átélt eseményekről, a magyar és nemzetközi történésekről.
Az ismertetőben figyelemre méltónak nevezték azokat a szövegeket, amelyekben a hercegprímás a vele és egyházával szemben elkövetett cselekedetekért felelős pártvezetők jellemrajzát készítette el.
Isten szolgája
Erdő Péter bíboros a könyv bevezetőjében azt írta: „Ez a kötet Isten Szolgája, Mindszenty József emlékiratainak különleges kiadása. Számos olyan szöveget tartalmaz, amely a nyomtatott kötetekben eddig nem szerepelt, de a mai magyar olvasó számára rendkívül érdekes lehet. Adja Isten, hogy ez a reprezentatív kötet is hozzájáruljon Mindszenty bíboros személyének, hősies helytállásának, hitének mélyebb megértéséhez és tiszteletéhez!”
Mindszenty József 1945 szeptemberében lett a magyar katolikus egyház vezetője, XII. Piusz pápa előbb esztergomi érsekké, pár hónappal később bíborossá nevezte ki. 1948. december 26-án jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadult ki fogságából. A szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án hagyta el a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el.
A magyar Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájában.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból