„Negyven évvel később a legtöbb kérdés még megválaszolatlan.” Többek között ezzel indokolja könyvtrailer videójáan Hatala Csenge fiatal írónő a Hírzárlat című könyvének elkészültét.  A balassagyarmati túszdráma korábbi feldolgozásaihoz most egy újabb verzió, mégpedig egy helyi írónő által összeállított variáció kerül az olvasók elé.

Szocialista túszdráma
1973-ban Balassagyarmaton két tinédzser fiú túszul ejtette hat napra a városi lánykollégium több lakóját.
Az események után hat nappal, 1973. január 13-án jelent meg a hivatalos közlemény a napilapokban: „A Belügyminisztérium közli, hogy január 8-án két fegyveres bandita, Pintye András 19 éves foglalkozás nélküli és öccse, Pintye László 18 éves ipari tanuló, helybeli lakosok, lopott géppisztollyal és pisztollyal felfegyverkezve behatoltak a középiskolai leánykollégiumba és fenyegetéssel, erőszakkal túszként fogva tartottak tizennégy diáklányt. A hatóságoktól azt követelték, adjanak számukra különböző fegyvereket, jelentős összegeket és biztosítsanak autóbuszt és repülőgépet külföldre távozásukhoz. Azzal fenyegetőztek, hogy ha nem teljesítik követeléseiket, a túszként fogva tartott lányokat kivégzik. A Belügyminisztérium szervei azonnal lezárták a környéket és intézkedéseket tettek a lányok életének megmentése érdekében. Január 12-én, a banditatámadás szervezőjét, Pintye Andrást megsemmisítették, társát letartóztatták, a fogva tartott lányokat sértetlenül kiszabadították.”

Új műfaj született
A túszdráma természetesen nagy port kavart az akkor és a később is, de Végh Antal író Könyörtelenül című tényregényében – eddig úgy tudtuk – a lehető legnagyobb részletességekbe menően és akkurátussággal tárta a nagyközönség elé a balassagyarmati eseményeket. Később a Könyörtelenül című regényből filmadaptáció is készült, ahol a 80-as évek nagy tini sztárbálványa, Beri Ary játszotta az idősebb fiú túszejtő főszerepét. A könyv és a film is egyértelmű közönségsiker volt akkor, a szocialista rend merev kötöttségei közepette elképzelhetetlennek tűnt az ilyesfajta bűncselekmény, mely inkább a nyugati világ felől érkező hírcsokrokból volt esetleg ismerős.  A túszdráma híre, balladája, legendája, története azonban kijutott a falak közül és akkoriban mindenki erről beszélt.
Az 1973-as balassagyarmati túszdráma ugyanakkor egy új, Magyarországon addig igen csak kevéssé ismert és főleg engedélyezett műfaj, az úgynevezett tényregény megjelenésére adott lehetőséget. Végh Antal nem titkoltan az amerikai Truman Capote író találmánya, a tényregény alapján készítette el, a tengerentúli országban történt véres gyilkosságokról szóló Hidegvérrel című könyv mintájára a Könyörtelenül című művet. Az amerikai „kolléga” stílusával azonosan az adott ügy minden részletére kiterjedő, megoldásaiban inkább az oknyomozó riportok, főként a tényekre, adatokra támaszkodó változatát vetette papírra.

Kérdések, válaszok
Hatala Csenge több tekintetben is előnyben van Végh Antallal szemben. Mert, hogy könyvének elkészültére okokat kell keresnünk, s ezek az okok, szerintem, főleg Csenge előnyeiből adódnak. A Hatala Csenge által írt Hírzárlat szerzője – ahogy azt a bevezetőben is írtam – állítja, hogy sok kérdés még megválaszolatlan. Ez, ha igaz, már önmagában elég, hogy egy ilyen izgalmas, sok vetülettel bíró ügy újra terítékre kerüljön. A másik előny, hogy az író egy fiatal lány, aki a túszdráma áldozataihoz hasonlóan, vélhetően érzékeny és empatikus, tehát emiatt is új oldalát tudja megmutatni a drámai történetnek. A harmadik előny pedig, ami aztán végképp eldönt(ött) mindent, az az, hogy a szerző maga is túszdráma helyszínén, Balassagyarmaton lakik, s maga is átitatódott a Nógrád megyei kisváros misztikumához hozzátartozó történet hatásaival.  És nagy aduászt még nem is írtam, Hatala Csenge könyvében megszólal a túszdráma fiatalabbik elkövetője, László is.
Irodalomtörténeti állomás, társadalompszichológiai elemzés, bűnügyi tényregény, mindez egyben a Hírzárlatban.