Miközben az arab népszokások órámra készültem s a házasság témaköréhez kerestem anyagokat, az interneten nézegettem videókat. Szembejött azonban valami nagyon érdekes: egy egyiptomi származású írónővel készített riport. Felkeltette a figyelmemet az őszinte hangnem, az arab világban tabunak számító témák elfogulatlan feldolgozása, és úgy döntöttem kicsit utánajárok Sheeren El Feki munkásságának. Hadd mutassam be tehát a magyarul még meg nem jelent, de bizonyára a magyar olvasók érdeklődésére is számot tartó könyvet: Sex and the Citadel.

Új szemszögből
Azok számára, akik a cím alapján egy újabb egzotikus, sikamlós szerelmi történetre vágynak, ráadásul ezúttal arab környezetben, pálmafák alatt, egy sivatagi oázisban, azok számára rossz hírem van: a Sex and the Citadel semmi ilyesmit nem tartalmaz. Egy brit-egyiptomi gyökerekkel rendelkező újságírónő, aki eredetileg molekuláris immunológiát tanult Cambridge-ben, a szeptember 11 utáni támadások hatására úgy döntött, hogy visszatér a gyökereihez, és változatos ismeretanyagára építve, új szemszögből vizsgálja meg az egyiptomi és közel-keleti intimitás világát.

Egy rövid bemutatkozás és a kutatás nehézségeinek feltárása után El Feki történelmi áttekintéssel összekapcsolva leírja, hogy a középkorban az európainál sokkal szabadelvűbb muszlim társadalom miképpen fordulhatott az elkeserítően keményvonalas, konzervatív a huszonegyedik századba. Már itt rengeteg olyan dologgal szembesültem, ami – még arab szakosként is – újdonságként hatott rám… De biztos vagyok benne, hogy bármely európai olvasó számára megdöbbentő újdonságokat tartalmaz, és megbolygathatja az arab világgal kapcsolatos sztereotípiákat.

Rendkívül ritka az ilyen mélységekbe menő irodalom a Keletről Nyugaton.

Intim hétköznapok
A könyv második fejezete a házassághoz való hozzáállást, a házastársi kapcsolatot és az esküvőt övező anyagi és más jellegű problémákat járja körbe. Statisztikák alapján mutatja be, hogy milyen költségekkel jár egy esküvő, s hogy miért tolódott ki a házasulók kora, illetve milyen féltörvényes módon kerülhetik meg a hivatalos hercehurcát a fiatalok.
A szerző éppen az arab tavasznak nevezett forradalmi időszak alatt tartózkodott Egyiptomban és a tüntetésekre is ellátogatott anyaggyűjtés céljából, ahol a frusztrált fiatalok panaszait első kézből hallgathatta meg. Shereen El Feki különböző szervezeteket is meglátogat, családanyák tapasztalatait is összegyűjti. Az arab világban szégyennek számító válás is terítékre kerül a kötetben.
A házasok után az egyiptomi egyedülállók helyzetét is megismerhetjük. Hogyan tekintenek a házasság előtti nemi kapcsolatra, vagy milyen következményekkel járhat egy nem várt gyermek. Illetve hogyan viszonyulnak a vallási és politikai vezetők, valamint, másik oldalról az orvosok és az édesanyákat segítő szervezetek az abortuszhoz. És természetesen a minden európai számára megdöbbentő szokásról, a „női körülmetélés” (khitán) borzalmairól is olvashatunk adatokat.
Minél tovább haladunk az olvasásban, annál mélyebbre jutunk az arab világ intim titkaiban.
Egyre több olyan témakörrel találkozhatunk, amelyről a legtöbb európai szinte semmit nem tudhat, de a helyiek sem gyakran hozzák szóba egymás közt. Előkerül a prostitúció, mint legális és illegális tevékenység, az írónő a szakmát űző hölgyeket és a nekik segítséget nyújtó szervezeteket is felkeresi. Bemutat több vallási szempontból elfogadott kiskaput és szerencsétlen sorsú fiatal nőkkel is beszélget.
És persze nem hiányozhat az egyik legérzékenyebb téma: a homoszexualitás sem. Az érintettekkel készített riportokon keresztül betekinthetünk a „normálistól eltérő” szexualitással rendelkező emberek közel sem rózsás vagy egyszerű életébe.

Óvatosan a következtetésekkel
A könyv maga kellemes olvasmány, ismeretterjesztő és kicsit tudományos stílus jellemzi. A szerző nagyon pontosan megjelöli az általa használt forrásokat, Sheeren El Feki rendkívül precíz munkát végzett. Az egyes fejezetek önálló tanulmányként is megállják a helyüket.
A kötet olvasása során viszont vigyáznunk kell azzal, hogy a szerző sokszor a szokatlanabb, érdekesebb esetekre, sőt sokszor a szélsőségekre fókuszál, így csak óvatosan vonhatunk le következtetéseket. Továbbá azt is érdemes észben tartani, hogy a rengeteg interjú ellenére is csak a társadalomnak egy nagyon vékonyka szeletét tudja bemutatni az írónő. Igaz, azt is hangsúlyozni kell, hogy El Feki olyan ajtókon is bekopogtatott néhány személyes interjú érdekében, amelyek mögé nem sok ember merészkedik. Ahogy azt a szerző maga is elmondja, egyiptomi gyökereinek köszönhetően sokkal könnyebben megnyíltak előtte beszélgetőtársai, így rengeteg olyan anyagot gyűjthetett össze, amelyhez nyugati származású kutatótársai bizonyosan nem férhetnek hozzá.
A Sex and the Citadel igazán nagy újdonságát talán az jelenti, hogy El Feki ügyesen kapcsolja össze az intim, a társadalmi, az egészségügyi és politikai aspektusokat, aminek köszönhetően átfogó képet tárhat olvasói elé. Összességében nagyon érdekes mű, s most, hogy az arab kultúrával kapcsolatban egyre több tévhit, előítélet, félelem és aggodalom ébred Európában, hasznos lenne, ha magyarul is megjelenne a Közel-kelet társadalmát egyedi megközelítésben tárgyaló kötet.