Az emberiség régi vágya, hogy lehetőleg minél kisebb formátumba tömörítse a Föld minden tudását. Steven Hawking, Az idő rövid története című azóta legendává vált munkájában ezt egy képletben kívánta volna (ismétlem: volna!) megfogalmazni, de persze nem úgy van az. Esko Valtaoja most hasonlóra vállalkozik, Mindentudó könyv című kiadványával, igaz itt jóval bővebb a felület, immár háromszáz oldal áll a rendelkezésre, hogy zanzásítsa az emberiség gógyiját.

Egy vagány prof
Annak, aki nem hallott még a szerzőről – de hát a Typotex szerkesztőin kívül kevesen lehetnek azok, akik már hallottak róla – eláruljuk, hogy Valtaoja a Turkui Egyetem csillagász professzora, a tudomány népszerűsítője, felesége modern művészeti galériájának asszisztense. Mellesleg amatőr biológus is, szeret társadalomtudományokkal és filozófiával foglalkozni, zenél és természetesen sci-fi rajongó. Széles közönségnek szánt ismeretterjesztő köteteiért többek között szakirodalmi Finlandia-díjjal és a közérdekű tájékoztatás állami díjával jutalmazták.
Rendszeresen hívják ismeretterjesztő előadásokat tartani, tévéműsorokba és sci-fi találkozókra. A prof specialitása, hogy elszántan küzd azért, hogy közérthető legyen a tudomány. Teszi mindezt oly erős vehemenciával, hogy sokan úgy vélik, már ez a ténykedése is önmagában egy tudomány.
Nos, a finn tudomány-népszerűsítő Mindentudó könyv című kiadványával most olyasmire vállalkozik, mint annak idején Steven Hawking a maga egyetemes képletével. Igaz itt jóval bővebb a felület, immár háromszáz oldal áll a rendelkezésre.

Aki a végtelennel néz farkasszemet
Jó kérdés persze, hogy hányféle változata lenne, ha a Föld minden lakója el akarná készíteni az saját, egyedi mindentudó kiskönyvét? Bizonyára ahány ember ahány egyéniség, annyiféle változat születne. Esko Valtaoja tulajdonképpen a végtelennel néz farkasszemet.
A neves csillagász professzor tehát tájékoztatás-mániás, és ez nem is túlzás, ha belegondolunk, hogy háromszáz oldalas kötetével arra vállalkozott, hogy abban összegzi az emberiség eddig felhalmozott tudásanyagát. Aki e sorokat olvasva úgy véli, hogy ez majd, hogy nem lehetetlen, az nem téved nagyot. De végül is, kinek drukkolunk, ugye? Hát persze, hogy Valtaoja professzornak, aki a Mindentudó könyvvel láthatóan túl akart lépni az „építsünk egy jobb világot” közhelyen és így szólt: „A tudást elemeznünk kell, meg kell próbálnunk rátalálni a lényegére, melyre aztán saját szándékaink, képességeink és szükségleteink szerint saját személyes Mindentudó kézikönyvünket alapozhatjuk, útmutatóul a világhoz. Ez a kötet az én kísérletem arra, hogy háromszáz oldalba sűrítsek minden lényeges tudnivalót a világról, az emberről, az anyagról és a szellemről.”

A tudás fája
A kiadói ajánlás szerint: a világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv. „Mihez kezdünk mindezzel a tudással? Jobb világot építünk. Többé nincs helyünk a világban, melyből érkeztünk; a tudás kapuja feltárult, és nincs visszaút a múltba.”
A magyar olvasók elé most került kötete az élet eredetétől a legutolsó tudományos felfedezésekig terjedően szipolyozza ki a tudás, általa erős kezekkel rázogatott, fáját. Hogy potyog-e róla valami újszerűen elementáris és mindenki számára végtelenül egyszerűen befogadható, az természetesen csak évek múlva derül ki.
Már, ha kiderül...