Ugye csak kevesen gondolják, hogy egy katolikus kiadványban a „kalandozás” szó előfordul, egy új egyházi kötetnek pedig egyenesen ez – Kalandozások – a címe. Az izgalmakkal, meglepetéssel, ismeretbővítési lehetőségekkel teli, fotókkal bőséggel illusztrált albumszerű kivitelben készült kötet ezúttal az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe kalauzolja el az érdeklődőket.

Nemcsak Ferenc pápa, de bizony a magyar római katolikus egyház tagjai is kellően modern emberek, ők is a hétköznapok tereit járják, ők is néznek focimeccset, ők is tudnak felszabadultan nevetni és ők is használnak okostelefont, internetet. És amikor egy könyv készítésére kérik fel őket, akkor korszerű szemléletüket fel is használják.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében tett kalandozás minden állomása egy-egy kincsestár: Esztergom, Budapest és Szentendre is gazdag a római katolikus egyház pezsgő életétől.
A Kalandozások kötet érdekessége, a már említett modern hozzáállás, és az a szerkesztői elgondolás, hogy az albumszerű minőség mellett, mint útikönyvet is lehessen használni a kötetet.
Az utazás alatt készült fotók és leírások laza, de karakteres szövétnekébe az adott oldalakon szereplő hírneves helyek, intézmények, templomok nyitva tartását, címét, elérhetőségeit, sőt internetes címeit is feltüntetik. Az út során egy ma nyüzsgő életet élő egyház legszebb arculatának megannyi izgalmas részletét láthatjuk, ismerhetjük meg, így többek között az esztergomi főszékesegyház monumentális egészének kiemelkedő darabjait, a Prímás Palota belsejéről eddig tán sehol nem közölt fényképeket, de tovább menve egy-egy epizód és fotó erejéig bepillanthatunk a Ferences Gimnázium ódon falai vagy a Szent Adalbert Központ felújított, fantasztikus atmoszférával bíró épületkomplexumába is. Ahogy aztán tovább utazva a szerzőkkel, a csodálatos budapesti templomok és egyházi intézmények benső világát is átjárhatjuk röviden, például a Piarista Gimnázium, a Lehel téri Plébánia, a Mátyás templom, a Városmajori Plébánia vagy a Szent István Bazilika, aztán az út végén a szentendrei közegben az ékszerdobozhoz illő csillogásban ragyogó egyházi épületeket, történelmi emlékhelyeket.
A szerzők – katolikus értelmiségi fiatalok – nem restelltek Erdő Péter bíborostól útravalót kérni, s a szellemi „hamuba sült pogácsa” ez volt: „Nem érthetjük meg a város lelkét, ha nem ismerjük meg az ott élők hitét.”