Az elmúlt hetekben borús hírek érkeztek Kubából, főként az ország jelentős részét sújtó áramszünetekről olvashattunk, hallhattunk, illetve az általános ellátás szűnni nem akaró hiányosságairól is szó volt. Ezúttal vidámabb témát hozunk be a Karib-tengeri szigetország kapcsán, mégpedig – sorozatunknak megfelelően – a Havana Book Fair, avagy Havannai Könyvvásárról.

A 34. és teljes nevén Havannai Nemzetközi Könyvvásárt február 12. és 22. között rendezték meg a szokásos helyszínen, a Morro-Cabaña Hadtörténeti Parkban. A vezérelv szerint: „Az olvasás növekszik” volt, ami arra utal – legalábbis nekem – hogy a kubaiak egyre több könyvet fognak kezükbe. Ne feledjük, hogy a szigetország továbbra is egy kommunista állam, melynek hol patinája, hol árnyoldala van ebből adódóan. A vörös múlt ezen az eseményen is jelen volt, mint olvashatjuk. „A rendezvényt Fidel Castro Ruz főparancsnok születésének századik évfordulójára szentelték. Az elméleti program számos teret foglalt magában, például a Szakmai Könyvszalont, ahol a Nemzeti Könyvkereskedői Műhelyt és az Irodalmi Szerkesztők és Fordítók Találkozóját rendezték meg. Emellett a rendezvény részeként történészek találkozóját és társadalomtudományi, emberi egészségügyi és környezetvédelmi kollokviumokat is tartottak. Az ünnepség részeként megrendezésre került az Ibero-Amerikai Fiatal Írók Találkozója és a Költészetfejlesztők Találkozója.”
A szervezők azt is elárulták, hogy a vásáron olyan helyszínek is helyet kaptak, mint a „Papírkincs” Gyermekpavilon, a Kuba Digitális projekt és az Üzleti Fórum. Beszámolójuk szerint „a könyves ökoszisztéma minden szereplője ideális helyszínnek találta a 34. FILH 2026-ot a kubai és külföldi irodalom bemutatására, népszerűsítésére, kereskedelmi forgalomba hozatalára és tárgyalására a témák, műfajok és formátumok széles skáláján keresztül, valamint az elsődleges közönségükkel, az olvasóközönséggel való szoros interakcióra.” Azon pedig a kommunista, moszkovita hatás ismeretében meg sem lepődünk, hogy a 2026-os Havannai Nemzetközi Könyvvásáron Oroszország volt a díszvendég. Oroszország kubai nagykövete, Víctor Koronelli köszönetét fejezte ki a Kubai Könyvintézetnek és a Kubai Könyvkamarának. 

A havannai fesztiválon is vitték a nagyvilág könyves dzsemborijainak azon hagyományát, hogy elismeréseket adnak át a rendezvényen. 2026-ban Kubában Marilyn Bobes és José Bell Lara lett a díjazott. Róluk így írtak a szervezők: „Marilyn Bobes újságíró és író, 1955-ben született Havannában. Számos díjat kapott, többek között a David Költészeti Díjat 1979-ben, a Casa de las Américas Novella Díjat 1995-ben Valakinek sírnia kell című könyvéért, a Casa de las Américas Regénydíjat 2005-ben Téli láz című műveért, a José Antonio Fernández de Castro Nemzeti Kulturális Újságírói Díjat 2008-ban és a Julio Cortázar Ibero-Amerikai Díjat 2016-ban, egyéb nemzetközi elismerések mellett. José Bell Lara professzor és kutató, 1939-ben született Guantánamóban. 2025-ben megkapta a Nemzeti Társadalom- és Humántudományi Díjat. Szociológia diplomával, karibi társadalmi fejlődés mesterdiplomával, társadalomtudományi mesterdiplomával és filozófiai tudományok doktorátussal rendelkezik. Több mint 100 cikket publikált Kubában és külföldön, és körülbelül húsz könyv szerzője vagy társszerzője. Társszerzője az A kubai forradalom dokumentumai 1959-1970 című, a Nuevo Milenio Kiadó Társadalomtudományi Pecsétje által kiadott szerkesztőségi sorozatnak is.”