A közelmúltban jelentős irodalomtörténeti felfedezést tettek francia kutatók: egy korábban ismeretlen, 17. századi színdarabot azonosítottak, amelyet a híres francia író és szatirikus, Savinien de Cyrano de Bergerac művének tartanak. A L'Art de persuader (A meggyőzés művészete) című, öt felvonásos darab kéziratát 2022-ben egy könyvárverésen vásárolták meg mindössze 300 euróért, és eredetileg egy kevésbé ismert szerzőnek, Gabriel Gilbertnek tulajdonították. Azonban a kézirat alapos vizsgálata során a kutatók számos olyan stílusbeli és tematikai jellemzőt fedeztek fel, amelyek Cyrano de Bergerac ismert műveire emlékeztetnek. 

Kép forrása

Az igazi Cyrano

Cyrano de Bergerac leginkább Edmond Rostand darabjának nagy orrú főszereplőjeként ismert, az extravagáns hős, a párbajok, a becsület és a költészet világában él, és nem mellesleg unokatestvére, Roxane iránti szerelem gyötri. A darab megidézi az igazi Cyranót, aki ugyancsak viharos életet élt, egy ideig muskétásként szolgált, valóban írt, ám – szemben Rostand hősével – mindössze 35 éves korában meghalt. Halálának rejtélyes körülményeit azonban pontosan idézi Rostand: egy gerenda fejbe találta az utcán. Bár azt nem tudni, hogy baleset volt-e, vagy gyilkossági kísérlet, Cyrano hamarosan heves lázrohamot kapott, amely 1655. július 28-án halálát okozta.

Valójában élete viszonylag rosszul dokumentált. Néhány fejezet csak Monsieur de Cyrano Bergerac Histoire comique című művének előszavából ismert, amely a Holdbéli utazást is tartalmazza, és húsz hónappal halála után, 1657-ben jelent meg. Barátja, Henry Le Bret írta ezt az életrajzot. Dicséri a szabadság iránti érzékét, a dogmatizmus iránti gyűlöletét és a nagylelkűségét, továbbá hangsúlyozza „a gyengébb nemmel szembeni nagy tartózkodását”. 

Ez a gyermekkora óta hűséges barát valójában vallásos ember is volt, aki a szabadszellemű ateista Cyrano végső megtérését meglehetős kételyekkel mutatja be. 

Összességében tehát Rostand hőse és az eredti Cyrano nem áll távol egymástól, ami még érdekesebbé teszi a most vizsgált színdarabot.

Kép forrása

Izgalmas hagyaték

Hogy teljesebb legyen a kép, érdemes egy pillantást vetni az eredeti Cyrano munkáira is, amelyek, ha ma már olvasmányélményként nem túl élvezetesek, az irodalmi és kultúrtörténeti emlékezet számára nagyon is érdekesek. 

Írt színdarabot, regényt és regényt, néhány gondolatát valóban kölcsön vette Moliere, más művei pedig igazi botránykövek voltak a maguk korában. Agrippina halála című műve például igazi szenzációt keltett, amint azt a Tallemant des Réaux-nak tulajdonított szavak is bizonyítják: „Egy Cyrano nevű őrült írt egy darabot Agrippina halála címmel, amelyben Sejanus szörnyű dolgokat mondott az istenekről.” Az ötfelvonásos tragédia Tiberius római császár uralkodása alatt, 31-ben játszódik. Agrippina meg akarja bosszulni férje, Germanicus meggyilkolását. A darab egyik központi alakja Seianus, Tiberius bizalmasa és barátja, Róma egyik legnagyobb hatalmú és legrettegettebb személyisége. A nevezetesen botrányt kavaró jelenetben (II. felvonás, IV. jelenet, 635-640. vers) Sejanus így beszél az istenekről: „Ezek a terror gyermekei, ezek a gyönyörű semmik, akiket imádunk, és nem tudjuk, miért, ezek a vadállatok vérére szomjazók, akiket elkábítunk, ezek az istenek, akiket ember alkotott, és akik nem alkották az embert a legszilárdabb rendek fantasztikus támaszává.”

Legismertebb műve azonban nem ez, hanem a Holdbéli utazás. A regény legújabb hazai kiadásának fülszövege szerint „a képzeletbeli utazás, az a műfaj, amelyet Morus Utópiája és Campanella Napállama ekkorra már népszerűvé s egyben új tartalom hordozójává is tett: a fennálló társadalom szatírája, ugyanakkor egy eszményi társadalom álomképe lett. A Hold boldog világában a szabad szellem uralkodik, a megtartóztatás nem dicséretes, hanem egyenesen bűn, a gyermekek parancsolnak a szülőknek, és még számtalan játékos és bizarr furcsaság teszi mindvégig szórakoztatóvá és izgalmassá a regényt.

Kép forrása

Ki lehet a szerző?

A most górcső alá vett színmű, a L'Art de Persuader (A meggyőzés művészete) című darab két fiatalember történetét meséli el, akik két nővel – mellesleg mindkettőjük neve Julie – szeretnének házasságot kötni. A hagyományos szerkezetben, öt felvonásban írt darab tapasztalt drámaírót mutat, aki ismeri mind a klasszikus, mind a kortárs modelleket. Stílusa, amely számos latin hatást is tartalmaz, valamint felvonásokra és jelenetekre való felosztása hasonlóságot mutat Cyrano de Bergerac ismert darabjaival, akárcsak a szereplők párosítása, akik gyakran duókban jelennek meg. 

A darabban említett helyszínek mind valamilyen módon kapcsolódnak a történelmi Bergerachoz. Szerepel például egy Pandoclère nevű libertinus karakter, valamint egy Guille nevű vendéglős, aki valószínűleg megegyezik azzal a párizsi vendéglőssel, akitől Cyrano gyakran kapott segítséget. Továbbá, a darab hősei részt vesznek a harmincéves háborúban, amelyben Cyrano maga is harcolt. A kutatók azt is kiderítették, hogy a darab a 17. század közepének kézírásos stílusában íródott, és a papíron található vízjeleket csak 1656-ig használták. Így keletkezését az 1640-es évek utolsó éveire vagy az 1650-es évek első felére teszik. Így könnyen lehet, hogy a mű valóban Cyrano de Bergerac tollából származik.

A hasonlóságok ellenére azonban a kutatók továbbra is óvatosak. A sok egyező vonás ellenére egyetlen elem sem köti megcáfolhatatlanul a darabot a feltételezett szerzőhöz. A 17. századi kézírások szakértője sem tudta egyértelműen kijelenteni, hogy a kézirat írása Cyrano de Bergeracéval lenne egyező, de bárki is legyen a szerző, a darab nem csak a Cyrano-rajongók számára érdekes.  Történészek és irodalomtörténészek is érdeklődve lapogathatják, mivel betekintést nyújt a XVII. századi politika és színházi kultúra kölcsönhatásába.

A L'Art de persuader című művet a Classiques Garnier kiadó jelentette meg, és jelenleg 69 euróért kapható.