Eltemettük, megsirattuk, talán nem is egyszer és az irodalom, sőt a klasszikus irodalom mégsem halt meg. Vagy talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk, időnként feltámad. Most éppen Dosztojevszkij Fehér éjszakák című kisregénye arat tomboló sikert. Legalábbis a The Guardien szerint a százötven évvel ezelőtt megjelent mű tavaly az Egyesült Királyságban a Penguin Classics sorozat legkeresettebb művévé vált. A hírek szerint leginkább a TikTok, különösen annak könyvszerető szegmense, a BookTok révén. 

Kép forrása

Könyves közösségek, divatos olvasmányok

A jelenség nem példa nélkül való. Az elmúlt évtizedekben többször is előfordul, hogy régebbi irodalmi művek hirtelen népszerűvé váltak: Jane Austen regényei, leginkább persze a Büszkeség és balítélet azért kerültek reflektorfénybe mert a ’90-es években film- és televíziós adaptációk készültek a történetből, s ezek az új generációk számára is vonzóvá tették Austen elbeszéléseit. Hasonlóan felkapta a népszerűség Homérosz Iliászát, amikor a 2000-es évek elején vetíteni kezdték a Trója című filmet. A vámpíros bolondéria –, amely a 2010-es évek óta terjeszkedik a filmiparban – Mary Shelley Frankenstein-jének reneszánszát hozta el. 

Új jelenség azonban a TikTok által generált népszerűség. A Le Monde.fr szerint a közösségi média platformok, mint amilyen például a TikTok, új lehetőségeket teremtenek a klasszikus irodalom népszerűsítésére. A felhasználók ugyanis személyes és hiteles vagy hitelesnek tűnő érzelmekkel telített ajánlásaik révén könnyen megszólítják egymást. Ez a fajta közösségi élmény pedig arra ösztönzi a fiatalokat, hogy felfedezzék a klasszikus műveket és megosszák egymással irodalmi élményeiket.  

Ráadásul a TikTok felületen létezik egy kimondottan könyvbarátoknak szóló közösség is. A BookTok jelentős befolyással bír az olvasási trendekre, különösen a 16-25 éves korosztály körében és szabad szemmel is látható hatása van az eladásokra. 

Kép forrása

Szentimentális nemzedék

Nos, ebben a közegben robbant nagyot Fjodor Mihajlovics mester ifjúkori szerelmes története. Az elemzők szerint a Z generáció tagjai különösen rezonálnak a Fehér éjszakák központi témáira, a magány és a remény problémáira. Nem is lepődünk meg ezen, ha megfontoljuk, hogy a virtuális világban élő, a társas kapcsolatok felépítésében egyre sutább nemzedék mennyire önmagára ismerhet Dosztojevszkij hősében. 

A történet főszereplője ugyanis egy társaságkerülő 26 éves fiatalember, aki röpke négy éjszaka alatt felfedez, megszeret, majd el is veszít valakit: Az álmodozó, magányos és félénk főszereplő véletlenül találkozott Nastyenkával, akibe azonnal bele is szeret. A lány azonban korábban már szerelemre gyúlt valaki iránt, de anyagi okokból – oh, az az anyagisas XIX. század! – nem mehetett hozzá. A férfi eltűnik, Nastyenka pedig úgy hiszi, kedvese végleg elhagyta. Ezért nyitottan fogadja főszereplőnk közeledését. A volt szerető azonban visszatér és viszi a lányt. Levél. Bocsánat kérés. Megbocsájtás. Emlékezés. Emlékezés. Emlékezés…

Ha rápillantunk a Z generáció életére, olyan nagyon nem is lepődhetünk meg azon, hogy éppen ez a Werther-variáció lett annyira népszerű a köreikben. A meglepetést inkább az okozza, hogy a műhöz kapcsolódó olvasmányélmény milyen elsöprő erővel terjed a TikTokon. 

Kép forrása

Az irodalomkritika új platformja

Lehet, hogy a klasszikus irodalom nem is veszett el, csak éppen gyökeresen átalakult a világ: nem azokon a platformokon kommunikálnak a fiatalok, mint az idősebbek és talán nem is ugyanazokat a könyveket akarják elolvasni. Az, hogy a közösségi médiában otthonosabban mozognak a Z generáció tagjai, mint az irodalmi, kritikai folyóiratok körében, nem nagy meglepetés. (Sok könyvesbolt már felfedezte ezt és külön ajánlópulton kínálja a TikTok-on népszerű köteteket.) Ám az, hogy a mélyen romantikus, már-már szentimentális irodalom komolyabban megszólítja őket, mint az előttük járó nemzedékeket, az igazi újdonság. A huszadik század második felében szocializálódott generációk a maguk korának trendjeinek megfelelően jobban érdeklődtek a múltat és a jövőt megmutató kalandregények (történelmi- és scifiirodalom) iránt, inkább foglalkoztatták őket az emberi kapcsolatok és társadalmi kérdések, mint a mai fiatalokat. Korunk ifjúsága pedig mintha erősebben érdeklődne a lelki problémák, a magány, a sodródás, az elbátortalankodott kapcsolatok iránt, mint szülei, nagyszülei. Ebbe a mintázatba illeszthető a Fehér éjszakák éppen úgy, mint a Büszkeség és balítélet, sőt tulajdonképpen még a Frankenstein-történet is. Jó hír, hogy ezzel a szentimentális vonulattal Dunát lehet rekeszteni. Lesz mit olvasnia a TikTok-nemzedéknek, ha magával sodorja majd a következő divathullám…