Robert Louis Stevenson a kalandregény irodalmi szintű művelője volt, bár megítélése sokáig ingadozott: hol túlzottan modorosnak, hol utánzónak, hol ifjúsági írónak tartották. A múlt század második felétől azonban egyre inkább felismerték értékeit, és rejtélyekben, hajótörésekben bővelkedő, de kitűnő lélektani elemzésekben is gazdag kalandregényeit szinte a világ minden nyelvére lefordították már.

Kép forrása

Fantáziaországban

Stevenson néven Edinburghban született 1850. november 13-án. Gyerekkorában tbc-s lett, és hosszú ideig ágyhoz volt kötve. Mivel olvasni még nem tudott, különböző kalandos történetek kitalálásával szórakoztatta magát, amelyek közül néhányat anyjának is lediktált. Apja jó nevű mérnök volt, aki fiát is erre a pályára szánta, de ő végül az edinburghi egyetem jogi karán kötött ki, ám jogi tanulmányai mellett gyermekkori fantáziáis is elkísérték, s leginkább az irodalom érdekelte Már egyetemi évei alatt is cikkei jelentek meg a The Edinburgh University Magazine és a The Portfolio című lapokban.

Kép forrása

Kalandregények mestere

Egészségi állapotának időnkénti rosszabbodása miatt Stevenson sokat utazott, kereste a gyógyulásához leginkább megfelelő klímát. Hazai, európai és amerikai úti élményeit több könyvben is megörökítette. 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt, ekkor írta mindmáig talán legolvasottabb regényét, az ifjúsági irodalom egyik klasszikusát, A kincses szigetet. 1882 őszén Dél-Franciaországban, Hyères-ben telepedett le, s megírta a magyarul Gyermekkert címmel megjelent verseskötetét, amelynek költeményei, Milne költészetéhez hasonlóan, felnőtt szemszögből próbálják felidézni a gyermekkor érzéseit és benyomásait.

Hyères-ben kezdte írni romantikus történelmi kalandregényét is, A fekete nyíl címmel. Ehhez hasonlóan több más regénye ugyancsak szorosan kapcsolódik a skót és az angol történelem találkozási pontjaihoz, mint például az Emberrablók vagy az 1745-ös Stuart-párti felkelés eseményeit feldolgozó, A ballantraei földesúr című könyve.

Kép forrása

Misztikus krimi, óriási siker

Egy fenyegető kolerajárvány miatt 1885-ben Stevenson családjával az angliai Bournemouthba utazott. Itt kötött barátságot Henry Jamesszel, a neves amerikai íróval, aki nagyra értékelte Stevenson tehetségét, mert Flaubert formai igényességének és Dumas zseniális meseszövésének találkozását vélte felfedezni írásművészetében. Bournemouthban az író állapota rosszabbodott, egyre gyakoribbá váltak lázrohamai. Az egyik ilyen rohamot követő lázálomban született meg benne Dr. Jekyll és Mr. Hyde alakja. Azonnal le is jegyezte történetüket, hihetetlen intenzitással tíz hét alatt megírta a regényt. Az izgalmasan misztikus, olykor hátborzongató mű, amely egy önmagán kísérletező orvos történetében az egyén erkölcsi kettősségének biológiai-pszichológiai problémáit elemzi, páratlan sikert aratott: 1886-ban néhány hónap alatt negyvenezer példányban kelt el Angliában. Később több filmes és színpadi feldolgozás is készült belőle.

Fantasztikus sikerei után a Scribner's Magazine számára írt esszéket, és több regényen is dolgozott egyszerre. A hermistone-i gát és a magyarul A szökevény címmel megjelent, eredetileg St. Ives című munkáit azonban már nem tudta befejezni. 1894. december 3-án a csendes-óceáni Szamoán, vailimai otthonában halt meg, halálát végül nem az oly sok szenvedéssel járó tüdőbaj, hanem agyvérzés okozta.